Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Bank of Japan az elmúlt években eddig nem látott kvantitatív lazítási technikák sorát mutatta be, hogy életet leheljen a nem kellő mértékben növekvő gazdaságba, harcoljon a túlságosan erős jen és a defláció réme ellen. Ennek keretében már évek óta egyre gyorsuló ütemben vásárolnak olyan ETF-ket is (tőzsdén jegyzett befektetési alap), amelyek tőkéjük döntő részét japán vállalatok részvényeibe fektetik.

Így a Bloomberg számításai szerint az a helyzet alakult ki, hogy a japán tőzsdei cégek vezetése egyre nagyobb mértékben egy nagytulajdonos érdekében termeli a profitot, ez pedig maga Bank of Japan. A helyzet mára az, hogy a japán tőzsdén jegyzett alapok immár 55 százaléka a jegybank tulajdonában van. A Bank of Japan a számítások szerint a Nikei-225-ös indexben kosarában szereplő 225 cégből már több, mint 200-ban a tíz legnagyobb részvényes között lehet. Ezzel több japán végben vált nagyrészvényessé, mint a világ legnagyobb vagyonkezelő cégek, a Blackrock Inc, vagy az egymagában 3 ezer milliárd dollár befektetéséért felelős Vanguard Group.

A jegybank vásárlásait sokan kritizálják. A legfőbb érvek szerint az jelentősen eltorzítja a piacon az árazásokat, s ráadásul gátolja a felelős és hatékony vállalatirányítási elvek érvényesülését a japán cégeknél. A jegybank ugyanis nem közvetlenül vásárol részvényeket, hanem az ETF-ken keresztül, az ilyen tőzsdén jegyzett alapok azonban passzívak, nem jelennek meg a cégek közgyűlésein, hogy számon kérjék a vállalat vezetésén döntéseiket, így azok nyugodtan működhetnek úgy, hogy sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem tartják szem előtt a részvényesek érdekeit.

A Bank of Japan csütörtökön tart legközelebb kamatdöntő ülést, s sokak várakozásai szerint ezen az ETF vásárlási program további növeléséről is döntés születhet. A jegybank jelenleg évi 3 ezer milliárd jen értékben vásárol ETF-eket (ez nagyjából 27,2 milliárd dollárnak felel meg). Mivel a bank vállalatokra lebontva nem közli közvetett tulajdonát, ezért a szakértők a birtokolt ETF-ek számából és az azokat kezelő alapkezelők jelentéseiből próbálják megbecsülni a jegybank tulajdonhányadát. Ezen becslések szerint az Uniqlo ruházati boltokat üzemeltető Fast Retailing 9 százalékát, a szójagyártó Kikkoman 5 százalékát birtokolhatja a jegybank, de a Yamaha harmadik legnagyobb részvényese is a BoJ.

A Goldman Sachs előrejelzése szerint az idén már 7 ezer milliárd jenre emelhetik az éves ETF vásárlások ütemét, s ha ez megtörténik, a befektetési bank számításai szerint 2017 végére a Nikkei index 40 cégében válhat legnagyobb tulajdonossá a Bank of Japan. A HSBC 13 ezer milliárd jennel számolt, ezzel viszont jövő év végéig az ilyen cégek száma elérheti a 90-et is.

A programot ellenző ellenzéki képviselők kritikáira a jegybank kormányzója, Harihuko Kuroda azt válaszolta, a BoJ tulajdona egyelőre csak a japán részvénypiac kapitalizációjának 1,6 százalékát teszi ki, míg az állami nyugdíjalapoké eléri az 5 százalékot.

Árazási oldalról egyelőre kevés jele van, hogy a tőzsdei árfolyamok a beavatkozás hatására jelentősen elszakadtak volna a valós értékektől. A japán piac átlagos P/E hányadosa jelenleg 16-os, ami nem alacsony, de nem nevezhető igazi buboréknak sem a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!