Halottnak hitték, most Magyarországon támad

Tavaly az MNB alelnöke halottnak nyilvánította, most újra támad az infláció. A Bloomberg szerint meglepődhettek a magyar jegybankban.
Lovas-Romváry András, 2020. február 24. hétfő, 14:22
Fotó: Getty Images - képünk illusztráció

A magyar jegybankban megtapasztalhatták, hogy még egy olyan világban is van helye a meglepetéseknek, ahol a több mint egy évtizede rekordmélységben tartózkodó kamatok sem tudták feléleszteni az árnövekedést - írja a nemrég napvilágot látott - 4,7 százalékos éves áremelkedésről tanúskodó - inflációs adattal kapcsolatban beszámolójában a Bloomberg hírügynökség.

Korábban halottnak mondták

A cikk utal arra, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke tavaly októberben egy budapesti konferencián azt mondta, az infláció gyakorlatilag világszerte halott, s a nullához közeli hitelköltségek maradni fognak. Erre alig négy hónappal később már az Európai Unió legnagyobb árnövekedési ütemével szembesült. Nagy jegybankja, amely az egyik leglazább monetáris politikát követi a bolygón, lépett, s felfelé irányította a bankközi kamatlábat, hogy megfékezze az inflációt - írja az összefoglaló.

A befektetők most azt mérlegelik, hogy a magyar monetáris politikában mutatkozó fordulat tartós lesz-e vagy csak átmeneti. Ez utóbbira ugyanis már volt példa, amikor meg akarták támogatni az egyébként rekordgyenge szinten tartózkodó forint árfolyamát. A legfontosabb dolog, amit a devizakereskedőknek el kell dönteniük, hogy ez most tényleg egy jelentős irányváltás-e. A magasabb kamatok felé mutató világos utalás nélkül ugyanis a forint vissza fog térni gyengülő trendjéhez - írta Goldman Sachs amerikai befektetési bank kommentárában.

A magyar infláció januárban kilőtt 4,7 százalékra, ez az elmúlt hét évben mért legmagasabb érték és jelentősen meghaladja a 3 százalékos hivatalos inflációs célt - emlékeztet az összefoglaló.

Van más is a célkeresztben


A devizapiaci befektetőknek van Magyarországnál kézenfekvőbb célpontjuk is, a nem messze fekvő Csehország ugyanis már szállította idei első kamatemelését, 2017 óta ez ott már a hetedik.

Magyarország - pontosabban az MNB - ígéretet tett arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközt bevet az infláció elleni harcban és elkezdte kiszívni azt a likviditást a (pénzügyi) rendszerből, amelyet az elmúlt években pumpált bele a kamatok nulla közeli szinten tartása érdekében. Az így végrehajtott szigorítás a monetáris kondíciókon a múlt hónapban nagyjából két negyed százalékpontnyi kamatemelésnek felelt meg. A jegybanknak még van mozgástere anélkül, hogy hozzányúlna hivatalos kamatához, amely jelenleg 0,9 százalékon áll, 30 bázisponttal a bankközi kamatok felett.

Máshol is probléma

Jelentősebb monetáris politikai döntéseket jellemzően negyedévente egyszer hoznak, ennek lehetséges legközelebbi időpontja márciusban lehet. A jegybank azonban tart havi üléseket is, a következőt épp kedden. Az erről kiadott közleményt valószínűleg alaposan tanulmányozni fogják, hogy a monetáris politikában várható irányváltásra vonatkozó utalásokat találjanak benne.

Nagy azonban nem az egyedüli, aki félreolvasta az inflációt. A lengyel jegybank szintén az árak megugrásával kell megküzdjön, amelyet nem sikerült előrejeleznie.

A tudósítás emlékeztet, Nagy annak ellenére, hogy csak 43 éves, már 18 éve dolgozik a jegybankban és a múltban a jelentősebb döntésekben élvezte kollégái támogatását, s ezen döntések nagy részében igaza is volt.  A kamatok csökkentésekor például helyesen jelezte előre, hogy az infláció enyhülni fog. Kihasználva a jegybank eszközeit, segített a recesszió sújtotta gazdaságot az EU egyik leggyorsabban növekvőévé átalakítani. Mostani jelzése pont ezért szolgálhat figyelmeztetésként mások számára is.

A közép- és kelet-európai tapasztalat az, hogy az infláció a nyugati világban inkább hibernálódott, semmint meghalt - kommentálta a fejleményeket Emiel Van den Heiligenberg, a londoni Legal & General Investment Management  eszközallokációért felelős vezetője.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK