Odacsap az MNB az ingatlanalapoknak - nehezebb lesz hozzájutnia a pénzéhez

Odacsap az Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingatlanalapoknak. Az új ajánlás alapján az új alapok és a régiek új sorozatainak visszaváltási ideje 180 napra ugrik. Az MNB aggódik az alapok likviditása miatt.
Herman Bernadett, 2019. április 3. szerda, 15:28
Fotó: Napi.hu

Úgy nőttek az elmúlt években az ingatlanalapok, mint a bolondgomba. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint ezekben a konstrukciókban van a legnagyobb vagyontömeg, február végén már megközelítette az 1600 milliárd forintot. Az idén az első két hónapban is 37,5 milliárd forintnyi friss pénz került a konstrukciókba.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aggódik a gyorsan növekvő alapok miatt, ami nem meglepő, hiszen 2008 novemberében az akkori pénzügyi felügyelet (PSZÁF) arra kényszerült, hogy az összes ilyen alap forgalmazását felfüggessze, miután a konstrukciók a nagymértékű tőkekivonás miatt likviditási problémákkal szembesültek. Az alapok pénzeszközei elfogytak, az ingatlanokat pedig nem lehetett néhány nap alatt pénzzé tenni.

Májustól fél éves visszaváltások jönnek

Az új ajánlás közzététele előtt a jegybank több körben egyeztetett az érintett szakmai érdekképviseletekkel, így a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével és a Bamosszal is. Az ajánlás alapján a május 15. után nyilvántartásba vett nyilvános, nyílt végű ingatlanalapokat, illetve a korábbi ilyen ingatlanalapok új sorozatainak befektetési jegyeit (ideértve a folyamatos forgalmazás keretében történő forgalomba hozatalt, értékesítést is) csak minimum 180 naptári napos visszaváltással lehet eladni.

Jegybanki elvárás az is, hogy az alapkezelők állapítsanak meg forgalmazási maximumot a már meglévő, rövidebb (ma jellemzően 3 napos) visszaváltású érintett sorozataik befektetési jegyeiknél, s ha az ajánlás céljai érdekében indokolt, azt fokozatosan csökkentsék is. Magyarán, ha egyszerre sok befektető rohanná meg a forgalmazókat, hogy visszaváltsa az alapját, akkor lehet, hogy nem teljesül majd a megbízásul. Az alapkezelőknek mindennek megfelelve május közepéig kell hatályba léptetniük kezelési szabályzataikat.

Az ajánlás nem érinti a befektetőknél lévő, korábbi kibocsátású ingatlanbefektetési jegyeket, s azok jelenlegi rövidebb határidejű visszaválthatóságát. Vagyis aki három napos visszaváltási határidővel vásárolt ingatlanalapot, az továbbra is három nap alatt a pénzéhez juthat.

Kamatemelési ciklus jöhet

Az ingatlanalapok 2008-ban azt követően szembesültek likviditási problémákkal, hogy az MNB a forint és az állampapírpiac védelme érdekében hirtelen 3 százalékponttal 10,5 százalékosra emelte az alapkamatot. A bankközi kamatok is megugrottak részben emiatt, részben pedig a bankközi piac kiszáradása miatt. Ennek következményeként a hitelintézetek hirtelen két számjegyű betéti ajánlatokkal rukkoltak ki, ami arra késztette az ingatlanalapok befektetőit, hogy vegyék ki a pénzüket, és tegyék át bankbetétbe.

A nagy mértékű tőkekivonás miatt az ingatlanalapok likvid eszközei elfogytak, és a felügyelet akkor úgy határozott, hogy a befektetési jegyek forgalmazását 90 banki napra növeli, a befektetők így végül csak körülbelül négy hónap múlva tudták visszaváltani az alapjaikat akkorra már meglehetősen nyomott árfolyamon.

Az állampapíroknak kedvezhet

Érthető, ha a jegybank igyekszik elkerülni egy másik hasonló botrányt, bár a legnagyobb lakossági befektetők által kedvelt ingatlanalapok likvid eszközeinek az aránya jelenleg elég magas, 50 százalék körül vagy afölött van.

A 180 napon visszaváltási határidő a korábban teljesen likvid alapokat a féléves lekötésekkel helyezi egy kategóriába. Ez az állampapírokat hozhatja kedvező helyzetbe az alapokkal szemben, hiszen azokat minimális büntetés mellett bármikor visszaválthatják a befektetők. Ráadásul ha kibocsátják azt az állampapírt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán beharangozott, még a kamatok terén sem igen fogják tudni felvenni az alapok a versenyt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kínált kamatokkal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK