Nagy a baj az ingatlanhitelekkel - a politikusok nem mernek lépni

Elszabadultak az ingatlanárak Európában, s ez komoly kockázatot jelent a pénzügyi rendszer stabilitására. A kormányoknak jobban kéne szabályozni a hitelezést - figyelmeztetett az ESBR. A rendszerkockázatokért felelős szervezet szerint a gond az, hogy a jelzáloghitelek politikai kérdéssé váltak.
Lovas-Romváry András, 2019. október 1. kedd, 14:58
Fotó: Getty Images

Az európai jegybankárok eléggé aggódnak amiatt, hogy a politikusok nem tesznek eleget a háztartások és a bankok védelme érdekében az emelkedő ingatlanárakkal szemben. Legalábbis erre a következtetésre jutott a Financial Times, miután a múlt héten az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRB -European Systemic Risk Board) 11 tagállamot a felügyelet 30-ból arra szólított fel, hogy tegyen többet az emelkedő lakásárak okozta kockázatok kezelése elleni védelemért.

Az ESBR-t még 2010-ben hozták létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, feladata az Uniós tagállamok pénzügyi rendszerét fenyegető kockázatok vizsgálata és az ellenük teendő lépések összehangolása. A szervezet vezetésének jó nagy részét egyrészt az Európai Központi Bank, a nemzeti jegybankok és a különböző, uniós szintű felügyeleti szervek (bank és biztosításfelügyelet) küldöttei adják. Ennek fényében ugyan érthető hogy aggódnak az elszabaduló ingatlanárak miatt, ugyanakkor egy kicsit paradox is a helyzet, hiszen az ingatlanárak emelkedését jórészt az ECB és a többi jegybank monetáris politikája okozta, amely történelmi mélységbe vágta a meghatározó kamatlábakat.

Komoly drágulás

Európában az elmúlt években az ingatlanárak átlagosan évente 4 százalékkal emelkedtek, ez jócskán meghaladja a bérek és a GDP emelkedésének ütemét - emlékeztet a lap. A néhány városban ennél is jóval nagyobb ütemben emelkedő árak miatt érthető módon emelkedtek a rendszerszintű kockázatok is, különösen ha az európai gazdaság lassulni kezd.

Francesco Mazzaferro, az ESBR titkárságvezetője a brit pénzügyi lapnak annyit mondott, azt szeretnék elérni, hogy az emberek realizálják végre, az ingatlanpiac már az uniós tagállamok több mint felében elérte, vagy magasabb szinten jár, mint a 2008-as válság előtti csúcson.

Az ESBR javaslata szerint Hollandia, Svédország, Belgium, Finnország, Dánia és Luxemburg is több korlátozó intézkedést kellene bevezessen. Például korlátozniuk kellene az egy hitelfelvevő által felvehető kölcsön nagyságát kerestük függvényében és a hitelintézetektől magasabb szavatoló tőkét követelhetnének. E mellett figyelmeztették Németországot, Franciaországot, Norvégiát, Csehországot és Finnországot az ingatlanpiaci kockázatokra.

Mazzaferro szerint az ügy alapvetően politikai kérdés lehet. A jelzáloghitelt felvevők többsége ugyanis fiatal, vagy friss házas, és az ilyen korlátozó intézkedések pont őket érintenék kellemetlenül, ezért elég népszerűtlen lépéseknek számítanának.

Klass Knot, a dán jegybank elnöke az ESBR múlt pénteki rendezvényén arról panaszkodott, hogy az ország politikusai nem hajlandók érdemi lépéseket tenniük az ország ingatlanpiacának túlfűtöttségéből származó nyilvánvaló kockázatok ellen. Figyelmeztetett, hogy Dániában a legmagasabb az eurozónán belül a lakosság adósságállománya, az éves GDP háromszorosára rúg. Szerinte az a gond, hogy a politikai ciklusok nincsenek összhangban a gazdaságiakkal, s ezért a politikusok általában csak akkor kezdik el megoldani a problémákat, amikor már túl késő.

Marja Nykanen, a finn jegybank helyettes kormányzója úgy vélte, maguk a jegybankok is sokszor le vannak maradva az események mögött. Historikus adatokból dolgoznak, s amikor ezek alapján valamilyen intézkedést meg kell hozni, akkor amíg az átfut a különböző csatornákon, sokszor eltelik 12 hónap is. Így megvan a veszélye annak, hogy a jegybankok is későn lépnek.

A pénzügyi válság óta nagyon országban kaptak arra felhatalmazást a jegybankok, hogy extra tartalékokat írjanak elő a hitelintézetek számára az ingatlanhitelek jelentette kockázatok mérséklésére. Ratna Sahay, az IMF igazgtója szerint azonban a 73 ország közül, ahol a jegybankoknak ilyen jogosultsága van, mindössze 11-ben éltek ezzel az eszközzel.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK