Az biztos, hogy a magyar deviza csütörtöki hirtelen értékvesztése normális piaci reakció volt − mondták a Napi Gazdaságnak név nélkül nyilatkozó devizapiaci szakértők. A Matolcsy György jegybankelnök által bejelentett új monetáris lépések csökkentik a forint kamatelőnyét, ami több okból is gyengítheti. Egyrészt olcsóbbá teszi a forint elleni spekulációt, másrészt mérsékli a forinteszközök vonzerejét. Mindennek az is aktualitást ad, hogy hétfőn újra benézett 300 forint fölé az euró jegyzése.

Az MNB-elnök csütörtökön ismertetett elképzelése szerint a kéthetes jegybanki kötvény újra kéthetes jegybanki betétté alakulna, ez azt jelenti, hogy csak a hazai hitelintézetek helyezhetnek el a Magyar Nemzeti Bankban pénzt. Ezzel mintegy 400−600 milliárd forint szorulhat ki a kéthetes kötvényekből, becslések szerint ugyanis ennyi lehet a külföldiek kezében. Ez a pénz pedig elkezdi keresni a helyét, nagyon nehéz megbecsülni, hová csoportosíthatják át.

Kapcsolódó

A befektetőknek két választásuk lehet: vagy kiviszik a pénzt az országból, vagy beteszik rövid futamidejű papírokba (a hosszabb lejáratok nem alternatívái a kéthetes lekötésnek). A rövid lejáratok kamatszintje már a múlt héten nagyot süllyedt, ami csökkenti ezek vonzerejét, ráadásul a diszkontkincstárjegyek esetében így már nem érnek el olyan hozamot a befektetők, amit a jegybanknál kaptak. A carry-trade szerep attraktivitásának csökkenése miatt arra lehet számítani, hogy ennek a tőkének egy része elhagyja az országot, ami értelemszerűen a forint gyengülésével jár.

Fontos az adósságcsökkentés mikéntje

Az elképzelés ugyan úgy lett tálalva, mintha a bankok ötlete lenne és a jegybank támogatná, de minden valószínűség szerint pont fordítva lehet − hívták fel a figyelmet a piacot jól ismerő szakértők. Matolcsy mintegy 900 milliárd forintnyi tőke kiszorításáról beszélt, ami már azt is jelentheti, hogy szeretnék, ha a magyar bankok inkább a likviditás növelésére fordítanák a pénzt. Márpedig ez a bankok eredményességét mindenképpen visszaveti, csak az MNB jár jól vele, mert csökkennek a sterilizálással járó költségei.

A forint esetében van még egy fontos kérdőjel az elkövetkező időszakra, mégpedig az, hogy miként akarja a devizaadósságot csökkenteni a jegybank. A 3 milliárd euró − mintegy 1000 milliárd forint − tartalék korábban beharangozott felhasználása többféle módon történhet. Amennyiben az állam részéről nem újítják meg a hiteleket, esetleg vissza is vásárolnak, az nem lesz hatással a forint piacára, ha viszont ezt is a bankokon keresztül oldanák meg, az további forintgyengítő hatással járhat. Elemzők szerint ezért a jelenlegi helyzetben az MNB terveinek ismerete nélkül különösen nehéz a forint mozgásával kapcsolatban jóslatokba bocsátkozni.

Enyhült a borúlátás

Valamelyest enyhült a pesszimizmus a forint jövőjével kapcsolatban az elmúlt egy hónapban - derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felméréséből, amelyben 71, a régióval foglalkozó pénzügyi szakembert, portfóliókezelőt, illetve elemzőt kérdeztek meg. A felmérésben szereplők már csak nettó 0,01 százaléka várja azt, hogy féléves távlatban a mostani szintekről tovább gyengülhet a magyar deviza árfolyama az euróval szemben, március közepén még 20 százalékos fölényben voltak a további leértékelődésre várók.

Ezzel a megugrással sem javult azonban a forint relatív megítélése a többi régiós devizáéhoz képest, azoktól ugyanis minden esetben kisebb-nagyobb erősödést várnak az euróval szemben a szakemberek. Meg kell jegyezni, hogy az egy hónappal ezelőtti, elképesztősen pesszimista hangulat a forinttal kapcsolatban jó környezetet teremtett egy ellentét pozíció nyitására, hiszen akkor még 306 forint felett volt az euró árfolyama, a nyomás azonban enyhült, s azóta már a mélyebben 300 forint alatti régiókat is megjárta a kurzus.

Emelkedést várnak a hosszabb forintkamatoknál

Egy kicsit csökkent ugyan, de még mindig hatalmas rés tátong a rövid és a hosszabb lejáratú forintkamatokra vonatkozó várakozásokban. A szakértők döntő többsége, nettó 53 százalék a rövid forintkamatok további esésére számít, ugyanakkor nettó 18,7 százalékuk gondolja azt, hogy a hosszabb forintkamatok emelkedni fognak a jövőben. A két lejárat közötti kamatvárakozások egyetlen más régiós devizánál sem ilyen magasak (több mint 70 bázispontnyi a különbség), igaz, egy hónappal ezelőtt még nagyobb volt ez az érték.

A magyar gazdaság megítélése mit sem változott. A szakemberek nettó 71,5 százaléka változatlanul úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet rossz, ezzel régiós viszonylatban az utolsó helyen szerepel. Ami sokat romlott egy hónap alatt, az az eurózóna gazdasági helyzetének megítélése, közel 30 százalékponttal, nettó 67,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a közös devizát használó régió gazdasága is rossz állapotban van. Elmozdulást jelent az előző hónaphoz képest, hogy most már a jövőre vonatkozó várakozások felfelé mutatnak, nettó 22 százalék szerint javulhat a magyar gazdaság helyzete.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!