Itt a lista, ettől az öt dologtól félhetünk 2018-ban

Kiváló évet tudhatnak maguk mögött a tőzsdék, azonban a részvénypiac nem egyirányú utca, mindig komoly kockázatokat rejt magában. A Reuters összeszedte, mik válthatnak ki jövőre komolyabb lejtmenetet a piacokon.
Lovas-Romváry András, 2017. december 22. péntek, 10:59

A kockázatosabb eszközök vásárlása igencsak jövedelmező volt idén, de a bátor befektetők nem feledkezhetnek meg arról, hogy a kiemelkedő hozamokhoz hasonló veszteségekkel is párosulhatnak. A Reuters szakértői összeszedték, mi az az öt tényező, amely akár egymást erősítve komolyabb zuhanást hozhat jövőre a nemzetközi tőkepiacokon.

Meglepnek a jegybankok

A világ vezető jegybankjai folyamatosan törekednek arra, hogy lépéseikkel ne lepjék meg a piaci szereplőket, fontos döntéseik előtt általában igyekeznek befolyásolni a befektetői várakozásokat.

A Fed elnökét, Janet Yellent azonban hamarosan Donald Trump jelöltje, Jerome Powell válthatja fel posztján. Az új vezetőt még alig ismerik a piacok, így megvan a kockázata annak, hogy a monetáris politikában gyorsabb ütemben történik változás, minthogy arra a befektetők fel tudnak készülni. Ez leginkább a monetáris politika szigorítása esetén lenne kedvezőtlen fejlemény - írja a hírügynökség.

Márpedig ez benne van a pakliban. A Reuters példaként a Bank of Englandet hozza fel. Nagy-Britanniában az infláció novemberben már 3,1 százalék volt, s ha bármi további jele érkezne annak, hogy a pénzromlás üteme gyorsul, akkor a befektetők várakozásai drasztikusan átalakulhatnak a brit kamatpályát illetően.

Egy ilyen hirtelen átárazódás hatásait tovább erősíteni a Fed jelenlegi programja, amelynek keretében fokozatosan leépíti hatalmas, 4500 milliárd dolláros mérlegfőösszegét

Miután egy évtizedig ultraalacsonyan voltak a kamatok, a rendszerben nem várt helyeken okozhat problémát a hirtelen megugró kamatszint.

Új világ köszöntött be az ETF-ekkel

A befektetőknek eddig csak áldást hozott a tőzsdén jegyzett alapok, ETF-ek rohamos elterjedése, azonban ez a befektetési eszköz komoly veszélyeket is rejthet magában. Az Ernst & Young friss elemzése szerint mára mintegy 4400 milliárd dollárnyi eszközt kezelnek tőzsdén jegyzett alapokban, ez több, mint tízszerese a 2005-ös értéknek. A cég szerint a következő években ráadásul ez az állomány évi további 15 százalékkal bővülhet.

Az ETF-ek elterjedésével azonban egyre több kockázat jár együtt. Az egyik az, hogy ezek az alapok egyre több eszköz árfolyamát próbálják meg lekövetni. A kötvényalapok virágkorukat élik, de egyre nagyobb a népszerűségük az úgynevezett smart-béta alapokban, amelyek közül nem egy ugyanolyan pozíciót eredményez a befektető számára, mintha komoly tőkeáttétellel nyitna részvényvételi vagy -eladási pozíciókat.

Ha ezek aránya túl magasra nő, akkor gyakorlatilag ugyanazzal a problémával szembesülhet a piac, mint a 2008-as összeomlás idején. A mögöttes termékek piaca kiszáradhat, s komoly félreárazások jelentkezhetnek az ETF-ek és a mögöttes termékek értéke között, s a tőzsdén jegyzett alapok ugyanúgy járhatnak, mint a befektetők által megrohant pénzpiaci alapok 2008-ban - írja az összefoglaló.

1987 pepitában

A nagy nyugdíjalapok és egyéb pénzügyi befektetők elégedettek lehetnek idén a tőzsdékkel, hiszen az FTSE All-World index 20, az S&P 500-as index pedig 18 százalékkal erősödött.

Azonban sokan közülük eközben megpróbálják különböző fedezeti stratégiákkal bebiztosítani a hozamokat egy váratlan lejtmenet ellen. A krízis alfa, vagy kríziskockázat-ellensúlyozás néven ismert stratégiák, a menedzselt határidős stratégiák egy részének lényege, hogy momentum stratégiát alkalmaz. Tehát akkor kezd el eladási pozíciókat nyitni, amikor lefelé indul el a piac, feltételezve, hogy az mindig elég likvid lesz majd a beszállásra.

Azonban ezek a stratégiák azzal a veszéllyel fenyegetnek, mint az 1987-es tőzsdei összeomlást kiváltó vagy felerősítő, akkor portfólió-biztosításnak hívott módszer. Nevezetesen ha hirtelen lesz a lejtmenet, akkor ezek komolyan felerősíthetik annak mértékét és hatását, s minél többen hagyatkoznak ilyen stratégiákra, a hatás annál pusztítóbb lehet.

Megint a hedge fundok

A Reuters szerint a hedge fundok eladósodottsága és az, hogy sokszor mindannyian egy irányban állnak egy-egy adott részpiacon, a Long-Term Capital Management nevű hedge fund 1998-as összeomlásához hasonló helyzetet eredményezhet a piacon.

A legnagyobb hedge fund például, a Bridgewater Associates jelenleg 160 milliárd dollárnyi eszközt kezel. Az ő egyik vezető stratégiájukat úgy hívják, kockázatterítési stratégia. Ennek lényege, hogy nagyon sok befektetési eszközben igyekeznek teríteni kockázatukat, ezt viszont úgy teszik, hogy nagyon sok eszközben vesznek fel pozíciókat, sokszor tőkeáttételes ügyleteket használva. A stratégia eddig jól működött és szép hozamokat eredményezett, azonban az ETF-ekez hasonlóan az alap még nem működött olyan környezetben, ahol a kötvények ára tartósan esett volna, s olyan helyzettel sem találkozott, amikor az általa felvett pozíciók egyszerre mozdultak volna el a rossz irányban.

Komoly veszélyforrás az is, hogy a hedge fundokban kezelt eszközök értéke már elérte a háromezer milliárd dollárt. Ha ezek közül túl sokan vesznek fel ugyanolyan pozíciót, akkor az azt eredményezhetni, hogy baj esetén mindenki ugyanazon a kijáraton próbál majd meg menekülni, s ez szintén önmagát erősítő folyamattá válhat.

...és ott vannak a kriptodevizák

Természetesen az időben a befektetők hatalmasat kaszálhattak a bitcoinon és társain, s egyelőre a hosszú távú befektetők körében nem elterjedt a naponta 10-20 százalékot is ugráló árfolyamú kriptodevizák felhalmozása.

Ezek összesített piaci kapitalizációja azonban mára becslések szerint elérte a 350 milliárd dollárt, legalábbis a coindesk adatai szerint. A probléma csak az, hogy nem lehet tudni, mi történik például akkor, ha meredeken esni kezd az áruk, nem látható, hogy annak milyen visszahatásai lesznek a reálgazdaságra. Egy biztos, minél inkább elterjednek a kriptodevizák, annál nagyobb hatással lesznek a reálgazdasági folyamatok alakulására.

A nyitókép forrása: Pixabay.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hedviga, 2017.12.23 00:37

..Az, hogy a Hozamplaza Acra rendszere folyamatosan visszautasítja a new yorki tőzsdére feladott megbízásokat. Három napon keresztül nem lehet elérni interneten a new yorki tőzsdét, mert minden megbízást removed az Acra rendszer, szerintem, több, mint érdekes.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html