A döntőbírósági eljárásra azért volt szükség, mert a két főrészvényes, a Mol Nyrt. és a horvát állam nem tudtak közös nevezőre jutni a horvát olajipari vállalat irányítását és fejlődését illetően. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és rendelkezik az olajtársaság irányítói jogaival is, 44,84 százaléka pedig a horvát államé.

Figyelembe véve, hogy a Moltól idáig nem érkezett olyan javaslat, amely elfogadható lett volna a horvát kormány számára, vagyis "amely védené a horvát nemzeti érdekeket", a döntőbírósági eljárás folytatódik - hangsúlyozta Tomislav Panenic gazdasági miniszter. "A bizonytalan politikai környezet, amely körülvesz minket, úgy vélem, indokolja a követeléseinket.".

A gazdasági miniszter szerint a választottbírósági eljárás különösen indokolt olyan esetben, "amikor bizonyítottan korrupt és manipulatív intézkedések hozták az INA-t a jelenlegi helyzetbe". A per lefolytatáshoz az anyagiakat biztosította a kormány a költségvetésben, a parlament pedig elfogadta - monda Panenic.

A lap azért készített interjút a gazdasági miniszterrel, mert az Mol-INA-ügyben az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó információ láttak napvilágot. Sajtóértesülések szerint a két koalíciós partner, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és független Híd párt között vita dúl az INA sorsáról.

Kormányközeli források szerint a kormány eladná a Molnak a részvények 19 százalékát, amivel a magyar vállalat többségi részvényessé válhatna az INA-ban. Tihomir Oreskovic kormányfő ugyanakkor cáfolta a hírt. Egy hetilapnak korábban úgy nyilatkozott: az INA-részvények eladása jelen pillanatban nem opció.

Darko Horvat (HDZ) a kis- és középvállalkozási ügyek minisztere többször is kijelentette, hogy nincs szükség döntőbírósági eljárásra a Mol-INA-ügyben. Tomislav Panenic (Híd) a Vecernji Listnek ugyanakkor azt mondta, hogy a kormány energiapolitikáját ő képviseli, nem pedig Darko Horvat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!