A sajátrészvény-szerzésnél figyelembe kell venni a leányvállalatok vásárlásait is, ettől nem enged eltérést a közösségi jog – fejtette ki a helyettes államtitkár. A megszerezhető – a jegyzett tőke 10 százalékát kitevő – értékpapírok fölött azonban rendelkezési szabadságot ad, nem úgy, mint a mai társasági törvény, amely egy éven belüli elidegenítési kötelezettséget rögzít. A közösségi gyakorlatra figyelemmel a jövőben a cégre bíznák (a megengedett 10 százalék erejéig) a részvények sorsát. Kötelező feladat a társaság által a részvényeseknek történő kifizetések pontosítása. Egyértelmű lesz, hogy nem csupán a társaság alaptőkéjéből nyújtott juttatás csorbíthatja a hitelezői érdekeket, hanem például az is, ha a cég valamely részvényes javára, szerződés alapján, mintegy osztalékként teljesít kifizetést, de arra a felosztható nyereség nem nyújt fedezetet. Az apport esetében egyebek közt tervezik, hogy a társasági törvény ne mondja ki az alapításkori pénzapport kötelező arányát. A jövőben lehetővé kívánják tenni, hogy a részvényes követelést is szolgáltathasson apportként. Az alaptőke felemelésére és leszállítására vonatkozó rendelkezésekben fontos változás lesz, hogy abban az esetben, amikor az emelésről az igazgatóság dönthet, nem a törvény, hanem a társaság maga határozhatná meg az alapszabályban a jóváhagyott alaptőke és a ténylegesen jegyzett tőke közötti mozgásteret. Az alaptőke-leszállításnál – annak mikéntjére, illetve a hitelezővédelemre is figyelemmel – esetenként követhetőnek tartják a tárcánál azt a közösségi gyakorlatot, amely a cég garantált fizetőképessége esetén eltekint a hitelezőket szolgáló biztosítékadási kötelezettségtől. A deklarált fizetőképességet – akárcsak az uniós országokban – vitatni lehetne a bíróság előtt. A szakemberek a törvény hatálybalépése óta kifogásolják a kötvény részvénnyé változtatásának merev rendszerét, amelyen most oldani fognak. Foglalkoznak az angolszász jogban alkalmazott visszaváltható részvény meghonosításával is.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!