Jöhet az összeomlás - íme, a forgatókönyvek

Újra beszédtéma lett az eurózóna felbomlása, főleg az Európában sorok következő választások miatt, miután az intézményrendszer a populista támadások célkeresztjébe került. A Bloomberg szakértők véleményét kikérve felvázolta az euró bukásának és felemelkedésének forgatókönyveit.
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 10. péntek, 07:08

Az euró intézményrendszere egyre nagyobb ostrom alatt áll, főleg miután a Marine Le Pen francia elnökjelölthöz hasonló populisták megpróbálnak nekimenni az intézményrendszernek, illetve mert a közös pénz népszerűsége esik - írja a Bloomberg.

Vállalatvezetők és befektetők szerint semmit sem lehet kizárni. Ugyanakkor azt is érdemes fejben tartani, hogy az euró már számos krízishelyzetet átélt, az 1999-es bevezetése óta a politikai és gazdasági elit bizonyította elkötelezettségét amellett, hogy bármit megtesznek a közös pénz támogatásáért.

A Bloomberg összeszedett három forgatókönyvet arra, hogy mi vezethet az eurózóna széteséséhez és hármat arra, hogy hogyan élheti túl a populista hullámot és jöhet ki belőle még erősebben a közös pénz.

Út a széteséshez

1. Le Pen megnyeri a francia választást

  • Azután, hogy ellenfeleit különféle botrányok érik el, Marine Le Pen - rácáfolva a közvélemény-kutatásokra - megnyeri a francia elnökválasztás második fordulóját.
  • Le Pen kiírja és megnyeri az eurózóna elhagyására kiírt referendumot.
  • Óriási tőkekivonás indul nemcsak Franciaországból, de más olyan országokból is, ahol szintén az eurózóna tagságáról szóló referendumot akarnak tartani (például Olaszország). Tőkekorlátozásokat vezetnek be.
  • Le Pen ismét bevezeti a frankot, amit az euróhoz köt. Ez tarthatatlannak bizonyul és az új deviza összeomlik.
  • Mindezt pénzpiaci káosz követi. Többé már nem lehet kijelenteni, hogy az euró egy visszafordíthatatlan folyamat, más eurózónás kormányok is követik a példát és csak az észak-európai magországok maradnak a valutaövezetben.

A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint ennek 15 százalék a valószínűsége.

2. Olaszország euroszkeptikussá válik

  • Az összeomlás szélén álló olasz bankrendszer koporsójába beverik az utolsó szöget azzal, hogy az uniós szabályozó hatóságok leállítják a kormány 20 milliárd eurós mentőprogramját, tiltott állami támogatásnak minősítve azt.
  • Az olasz-német kötvényspreadek rekord magasságokba ugranak, megrohanják a bankokat, arra kényszerítve a kormányt, hogy vezessen be tőkekorlátozást, mielőtt gyorsan lemondana.
  • Évekig tartó, várakozásokat alulmúló növekedés, munkanélküliség és időszakos pénzügyi válságokat követően Olaszország euroszkeptikussá válik. Az 5 Csillag Mozgalom megnyeri a soron következő választásokat és az Északi Ligával koalícióba visszahozza a lírát.
  • Államosítják a bankokat, megnyerik az eurótagságról szóló referendumot és véget vetnek Olaszország 18 éves valutaövezeti tagságának.

E szcenárió valószínűségét 30 százalékra teszi Jim Mellon, a Burnbrae Group vezetője szerint. A BI Economics pedig úgy vélekedett, hogy nem kellene ahhoz sok, hogy Európa egyik legnagyobb gazdasága, ahol az euró már így is népszerűtlen, válságba süllyedjen. Szerintük Olaszország az, amelyik nagy valószínűséggel az euró vesztét okozhatja, nem Görögország vagy Franciaország.

3. Görögország nem bírja tovább

  • Görögország hitelezői további nyugdíjcsökkentéseket követelnek, mire Alekszisz Ciprasz miniszterelnök előrehozott választásokat ír ki, mondván, ez nem volt a 2015-ös mentőcsomag része.
  • Ciprasznak sikerül az elfordult szavazókat visszaszereznie és megnyeri a választásokat azzal az ígérettel, hogy felhagy a megszorításokkal.
  • Azokkal a populista szólamokkal, amelyekkel más eurózónás kormányok arra kényszerülnek, hogy nagyobb szigorral lépjenek fel Görögországgal szemben, nem teszi népszerűvé Cipraszt külföldön.
  • Ezúttal Görögország nem fog visszakozni, Athén nem fizeti az Európai Központi Banktól (ECB) kapott hitelét, amivel arra kényszeríti az ECB-t, hogy elengedje a görög bankok "kezét".
  • A betéteket átváltják fizetési ígérvényekre, váltókra (IOU), miközben a vállalatok és a kormány az áruk és szolgáltatások barterezésére kényszerül, amíg új pénzt nyomtatnak.
  • Ez pedig kikövezi Görögország kiútját az eurózónából.

A Bloomberg által megkérdezett szakértők ennek 50 százalék esélyt adnak. Jim Mellon szerint a legsérülékenyebbek Olaszország, Franciaország, Portugália és Görögország, amelyek közül a szakember a következő 18 hónapban legalább egy kilépésére számít az eurózónából - mindenféle figyelmeztetés vagy tárgyalás nélkül.

A megmenekülés útja

1. A globális válság összehozza Európát

  • Európa egy kettős válságra számít, a tengerentúlról és Európa keleti határa felől.
  • Donald Trump amerikai elnök megtorló kereskedelmi háborúba kezd Németországgal, miközben Vlagyimir Putyin komolyan elkezdi tesztelni a NATO határait.
  • Miután Európa biztonságát a II. világháború óta a legnagyobb veszély fenyegeti, Németország összefog Európával.
  • Angela Merkel német kancellár megállapodik az eurózónás tagokkal a fiskális unió létrehozásában, egy a németek által diktált költségvetési fegyelemért cserébe.
  • A - párizsi Arc de Triomphe alatt aláírt - "Nagy alku" véget vet a valutablokkot összetartó kötvények körüli, évek óta tartó kétségeknek. Az euró szárnyalni kezd.

Ennek a Bloomberg által megkérdezett szakértők mindössze 10 százalék esélyt adnak. Nick Kounis, az ABN Amro szakértője szerint a helyzet most komplikáltabb és az északi országoknak még nehezebb elfogadni az adósságmegosztást a gyengébb országokkal.

2. Schulz megnyeri a német választásokat

  • Merkel menekültpolitikája még inkább kritikák kereszttüzébe kerül, a németek úgy döntenek, itt az ideje a változásnak. Merkel elbukja a negyedik kancellári ciklust Martin Schulz szociáldemokrata jelölttel szemben.
  • Schulz jobban tolerálja a lazább költségvetési politikát és az európai hitelezők lazítanak a görög megszorítások feltételein. Görögország 2018-ban kilép a hitelprogramból és visszatér a kötvénypiacra.
  • Az új kormányfő újra felmelegíti az eurókötvények (az eurózónás tagok által közösen kibocsátott kötvény) ötletét, és a többi tagállam vezetői - megkönnyebbülve, hogy 2017-es év úgy telik el, hogy az EU még mindig egyben van - teret engednek neki.
  • Schulz lassan szakít Merkel gazdaságpolitikájával és egy mérsékelt költségvetési költekezésbe kezd Németországban, fellendítve a belső keresletet. Németország kereskedelmi többlete az USA-val szemben csökkenni kezd, mérsékelve ezzel a Trump-adminisztrációval kialakult feszültséget.
  • Létrejön egy egyszerű fiskális unió, melyben a német adófizetők elfogadják, hogy támogassák a déli tagállamok kormányainak költekezését bizonyos körülmények között.
  • Ciprasz fogadja Schulzot Athénban, ahol éljenző tömeg fogadja a német kancellárt, akit az újságok Görögország és az euró megmentőjeként ünnepelnek.

Ennek a szcenáriónak a szakértők 25 százalékot adnak. Ezt a véleményt Kounis azzal finomította, hogy "a hangvétel lehet, hogy eltér majd Merkelétől, de nem gondolom, hogy az európai pénzügyminiszterek hirtelen elkezdik bevezetni az eurókötvényeket."

3. Valahogy átevickélnek

  • Le Pen elveszti a választásokat, Görögország nem csődöl be, az olasz bankok valahogy talpon maradnak, Merkel pedig nyer, meghosszabbítva státusát, mint az eurózóna tényleges vezetője.
  • Alig észrevehetően, a traumatikus brexit-tárgyalások és Trump első hónapjainak ténykedése közepette, az EU megünnepli a 60. születésnapját azzal, hogy alkot egy buta ütemtervet az unió és az euró jövőjéről.
  • Felszabadulva a viharos európai választások évének nyomása alól, Merkel és kollégái megtárgyalják az eurózóna pénzügyminisztériumának létrehozását - de csak pár év múlva.
  • Görögország vonakodása a megszorító intézkedések bevezetésére minden évben kisebb válságot okot, de az utolsó pillanatban minden alkalommal megoldják a problémát, a görög gazdaság helyzete pedig fokozatosan javul.
  • A szórványos aggodalmak a bankok sérülékenysége miatt arra készteti az eurózónát, hogy végre előre lépjen a bankunió befejezésében és bevezetik a közös betétbiztosítási rendszert.
  • Már 2020-at írunk, 10 évvel az első görög csomag után az eurózóna még mindig áll, sőt, még több ország akar csatlakozni a valutaövezethez. Még mindig nincs fiskális unió - de az várhat.

A szakértők ezt a szcenáriót tartják a legvalószínűbbnek és ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását 75 százalékra teszik a Bloomberg írása szerint.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK