Az Oxford Economics szimulációja olyan forgatókönyvet modellez, amelyben a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordója 2018 harmadik negyedévében 100 dollárra emelkedik, és még 2020-ban is ezen a szinten marad. Ebben az esetben a globális GDP a 2018-2020 közötti időszakban átlagosan 0,3 százalékkal, 2020 egészében - amikor a hatás tetőzne - 0,7 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amely az Oxford Economics alapeseti - 2019 végére 67 dolláros olajárat valószínűsítő - prognózisa alapján addig elérhető lenne.

Ez a növekedés lassításával párhuzamosan jelentősen gyorsítaná a globális inflációt, amely a cég modellje alapján már 2019-ben 1,2 százalékponttal haladná meg az alapeseti várakozást. Így a fejlett ipari térségben jövőre 0,5 százalékponttal elmaradna a reálbér-növekedés az alap-előrejelzésben szereplő olajár-forgatókönyv esetén elérhető ütemtől. Az inflációs érzékenységet vizsgáló számítás azt mutatja, hogy az ipari gazdaságok alkotta OECD-csoporton belül - adókkal együtt mérve - Magyarországon a legmagasabb, hozzávetőleg 7,5 százalék az üzemanyagok súlya az inflációs kosáron belül.

A tartósan 100 dolláros olajár GDP-hatásai ugyanakkor korántsem Magyarországon lennének a legnagyobbak: az Oxford Economics szerint Görögországban és Bulgáriában a 2018-2020-as időszakban átlagosan csaknem 1,5 százalékkal, Magyarországon 0,5 százalékkal maradna el a GDP nominális értéke az alapesetitől.

A 100 dolláros olajár messze legnagyobb nyertese Oroszország lenne, ahol a vizsgált két éves időszakban átlagosan 2,5 százalékkal lenne magasabb a GDP-érték az alapeseti várakozásnál.

A közgazdászok szerint jóllehet a Brent az elmúlt másfél évben 59 százalékkal drágult, ez is mérsékelt áremelkedésnek tűnik a korábbi ársokkokhoz képest: 1973-1974-ben 278 százalékkal, 1979-ben 190 százalékkal, 1999-2000-ben 172 százalékkal, 2007-2008-ban 107 százalékkal emelkedtek az olajárak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!