Jót tenne a tőzsde az állami cégeknek

Mivel már húsz éve a tőkepiacon, ezen belül egy évtizedig a befektetési banki szakmában dolgozott, ezért globális rálátással rendelkezik a Budapesti Értéktőzsde történetére Mohai György, a BÉT vezérigazgatója. A tőzsde jövője a kibocsátásokon és a szövetségi rendszer sikeres működésén múlhat, az állami vállalatoknak pedig jót tenne a tőzsdei szereplés - véli a szakember.
Lovas-Romváry András, 2010. június 21. hétfő, 14:11
Fotó:

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

- Így képzelték el a Budapesti Értéktőzsdét húsz évvel ezelőtt?

- Bevallom, kezdetben azt hittük, hogy Magyarországon nagyobb lesz a tőkepiac szerepe a gazdaságban. Ennek oka nyilván az volt, hogy a befektetési bankunk a külföldiek közül elsősorban az angolszász ügyfelekkel tartotta a kapcsolatot, szemünk előtt az ő példájuk lebegett. A 90-es évek privatizációiban azonban a fő irány a stratégiai partnerek bevonása lett és ez meghatározta a BÉT sorsát is.

- Számítottak arra, hogy ilyen népszerű lesz a tőzsde húsz év elteltével?

- A tőzsde mai ismertsége Magyarországon meglepő és igazán pozitív fejleménynek tekinthető. Nemcsak a BÉT, hanem a jegyzett vállalatok is nemzetközi hírnévre tettek szert. 80-100 ezer aktív kisbefektető van jelenleg és ezt a cégeknek is illene kihasználniuk. Sajnos a viszonylag kevés kibocsátás miatt a tőzsde pillanatnyilag nem tudja betölteni klasszikus szerepét, a magyar cégek nem nagyon élnek azzal a lehetőséggel, amit a nyilvános kibocsátások jelentenek.

A BÉT egyelőre a másodlagos piac szerepét tölti be, már a nagy privatizációk idején is ez a funkció jutott neki. Jó néhány évvel korábban a szereplők nehezen tudták elképzelni, hogy a likviditásnak köszönhetően ekkora forgalmat bonyolítanak majd a Budapesti Értéktőzsdén. A magyar brókerszakma fejlettsége és a BÉT infra-struktúrája jelenleg nemzetközi szinten a világ élvonalába tartozik. A nagy külföldi intézményi befektetők azt a kiszolgálást várják el - és ezt meg is kaphatják - a magyar piac részéről, amelyet a világ bármely nagy pénzügyi központjában működő piacon megkapnak.

- Valóban szükséges a kereskedési rendszer tervezett cseréje?

- A jövő miatt igen. Az MMTS rendszer 1998 óta működik a BÉT-en. A megbízhatóságával nincsen probléma, hiszen tavaly 100 százalékosan működött. Azt persze figyelembe kell vennünk, hogy egy nagyobb piacon, mint például a frankfurti vagy a londoni, jóval nagyobb a rendszerek terheltsége. Ha nem valamelyik nagyobb tőzsdeszövetség által használt rendszerrel dolgozunk, akkor a kompatibilitási problémák a nagy piacokkal csak halmozódni fognak a jövőben. Jelenleg minden európai tőzsde egy nemzetközi vagy nemzeti szövetség keretein belül működik, ezek tagjai általában ugyanazt a kereskedési platformot használják. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a Xetra bevezetési költségeinek jelentős részét átvállalná a BÉT és a bevezetéssel párhuzamosan díjcsökkentést hajtana végre.

- Merre fejlődhet tovább a Budapesti Értéktőzsde?

- A tőzsde jövőjével kapcsolatban két tényező lehet fontos. Az egyik, hogy sikerül-e új kibocsátókat csábítani a piacra és meg lehet-e tartani a jelenlegi kibocsátókat. A másik, hogy hogyan áll majd helyt a BÉT a megváltozott nemzetközi kereskedési környezetben, ahol az alternatív kereskedési platformok egyre nagyobb versenyt támasztanak a hagyományos tőzsdéknek. Mi a megbízhatóságban, a szolgáltatás minőségében vagyunk versenyképesek és számunkra a legfontosabb, hogy a piaci szereplők legszélesebb köre közvetlenül érhesse el a tőzsdei platformot, mert ez garantálhatja, hogy a kereskedés központja továbbra is a BÉT maradjon.

- Talán ha nagyobb lenne a kínálat, az segíthetne. Hogyan állnak az újabb bevezetések?

- A kibocsátás oldaláról van remény, tavaly négy új bevezetés volt a BÉT-en és egy nyilvános tőkeemelés, amelyet az RFV hajtott végre. Az idén várhatóan megérkeznek a piacra a CIG Pannónia Biztosító részvényei, amelyekhez a tőzsde vezetése nagy reményeket fűz. Ha jól sikerül a cég debütálása, talán könnyebb lehet meggyőzni a politikai döntéshozókat arról, hogy érdemes az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjait tőzsdén keresztül értékesíteni. Többek között ez a BÉT egyik célkitűzése a következő időszakban. A lépés logikus lenne, hiszen ezzel automatikusan teljesülnének az állami vállalatokkal szemben támasztott követelmények. Működésük átláthatóbbá és hatékonyabbá válna - ez követelmény -, teljesítményük pedig objektíven mérhető lenne.

- Hogyan integrálódna a BÉT a CEESEG-csoportba?

- A BÉT a tervek szerint jogi, működési önállóságát mindenképpen megtartja a jövőben is. Ugyanakkor ki fogjuk használni azokat a szinergiákat, amit például az azonos kereskedési technika és a közös kereskedési adatértékesítés jelent. A tőzsdék integrációja a jövőben várhatóan európai szinten is tovább fog folytatódni, és ha sikerülne közösségi szinten létrehozni egy hatékony felügyeleti rendszert, az további lökést adhat a folyamatnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2010.06.21 14:24

Jó lenne már végre a xetrán venni az otp.-t, majd 4 részvényért fognak a külföldiek előfizetni a bétre ( atöbbiben minimális a forgalom .. azt nagy halak nem veszik..) nagyon kéne már fejlödni gyerekek !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html