Kacsa az OTP-UBS-sztori

Az OTP hivatalosan is cáfolta azt a mai sajtóértesülést, amely szerint a svájci UBS minél nagyobb OTP-részesedéshez akar jutni, s a felvásárlási törekvéseket jelzi. Úgy tűnik, hogy hasonlatosan a régi, jereváni rádiós vicchez: minden stimmel, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak...
NAPI Online, 2003. január 21. kedd, 12:23
Fotó:

Banki körökből származó információk szerint a svájci UBS minél nagyobb OTP-részesedéshez akar jutni, s a felvásárlási törekvéseket jelzi, hogy a BÉT-en a múlt hét végén több mint ötmilliárd forint értékben forogtak OTP-részvények - írja a Magyar Hírlap. A lap által idézett szakértők szerint az 1440 milliárd euró értékű vagyont kezelő svájci bank közeledésére utal az is, hogy nemrég együttműködésre lépett az OTP-vel.

A UBS szóvivője nem kommentálta a napilap értesüléseit, a NAPI Online kérdésére azonban az OTP Bank illetékese teljességgel légből kapottnak minősítette a pletykát. A félreértésre az adhatott okot, hogy a UBS befektetési bankja, a UBS Warburg az 1995-ös bevezetés óta igen aktív szereplője az OTP-piacoknak. A UBS Warburg eddig túlnyomó részt OTP GDR-okkal kereskedett Londonban. Mivel az utóbbi hónapokban a bankpapírok piaca egyre inkább áttevődött a BÉT-re, itt a UBS Warburg is aktívabb lett és állítólag jelentős vételi és eladási megbízásokat adott egy nagy budapesti brókercégnek, azaz GDR helyett már részvényekkel üzletelt.

Külföldi sajtóértesülések szerint egyébként a UBS alapvetően a svájci bankrendszer konszolidálásában érdekelt, s főként a Credit Suisse iránt érdeklődik. Semmilyen jel nem mutat ugyanakkor arra, hogy a nyugati nagybankok közül az utóbbi 15 évben a közép- és kelet-európai régió iránt a legkevesebb érdeklődést tanúsító UBS épp most aktivizálná magát.

A UBS 1995-ben 390 millió dollárért hozzájuthatott volna az OTP-hez, szemben a jelenlegi, mintegy 3 milliárd dolláros piaci kapitalizációval. A svájci társaság nem tud vásárolni egy nagytulajdonostól, hiszen a tulajdonosi szerkezet szórt. A bank legnagyobb részvényese önmaga, a részvények 5,5 százalékával, a legnagyobb külső tulajdonos - korábbi adatok szerint - a Capital International alapkezelő, amelynek több alapjában összesen 5,04 százaléknyi részvény van.

Az OTP alapszabálya kimondja, hogy a külföldi befektetők egyike sem rendelkezhet a közgyűlésen 5 százaléknál több szavazattal (a magyaroknál 10 százalék a határ), és a külföldi részvényesek összességükben is csak a teljes szavazóerő felénél eggyel kevesebb (vagyis 139 millió 999 ezer 999) szavazatot birtokolhatnak.
További érdekesség, hogy miként érvényesül a külföldiek szavazati korlátja. Jobb megoldás híján az OTP azt az eljárást követi - persze inkább csak elviekben -, hogy a közgyűlési regisztrációnál mindaddig minden külföldi valamennyi részvényével szavazhat, ameddig a regisztrált külföldi szavazatok száma el nem éri a 140 millió-1 darabot. Utána viszont már nem jár szavazati jog a külföldieknek. Mivel a közgyűlési tényleges részvétel meglehetősen alacsony, tavaly tavasszal nem kellett e korlátot alkalmazni.

Az új tőkepiaci törvény - az uniós normáknak megfelelően - lehetővé teszi, hogy az OTP-ben nem banki tulajdonos is 15 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen, ám - a fentiek értelmében - az ekkora tulajdonrésszel bíró részvényes sem rendelkezhet a közgyűlésen 5, belföldi esetében pedig 10 százaléknál több szavazattal.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK