Az ICO (International Coffee Organization) előrejelzése szerint a 2018/2019-es termelési évben 2,29 millió zsákos többlet lesz a kávépiac kínálati oldalán, mint a keresletin. Ennek megfelelően a szervezet további áresést jósol, akár a 100 cent/zsák árszint alá is beeshet az árfolyam a jelenlegi 103-105-ös szintről. A kurzus már tavaly év végén benézett a 100 cent alá, amelyre 2006 óta nem volt példa.
A kakaóbab New York-i és a londoni kereskedésében is enyhe gyengülés látszik a tavalyi év végéhez képest. A Nemzetközi Kakaószövetség (International Cocoa Organization - ICCO) elemzői szerint 2300-2370 dollár/tonna, illetve 1600-1650 font/tonna szinten állandósulhat az árfolyam, ami alacsonyabb, mint a tavalyi átlag. Január végére ezeket a kurzusokat nagyjából el is érte a kereskedés mindkét nagy piacon a márciusi határidős szerződéseknél.
A bolti kávé árának ötöde csak a felvásárlási ár
Vagyis mind a kávé, mind a kakaóbab lefelé tart, de ha az édesszájúak és kávérajongók azt hiszik, hogy a boltok polcain olcsóbban találják meg kedvenc termékeiket, akkor csalódni fognak. Ennek két oka van: egyrészről a két termény jól felhalmozható, tartósításuk és tárolásuk is költséghatékonyan megoldható. Másrészről pedig a terméklánc úgy van kialakítva, hogy a gyártók, feldolgozók beépítik az árakba az ingadozásokat, a nyersanyagokat a legolcsóbb szinteken vásárolják meg.
A legfontosabb, hogy a boltba került kávé árának 15-20 százaléka magának a növénynek a felvásárlási ára. Az ellátási lánc többi eleménél keletkeznek a nagyobb költségek, így a szállításnál, valamint a feldolgozáskor, csomagoláskor - ismertette lapunknak az árképzés elemeit Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A költségelemekben megjelennek a bérek, valamint a marketing- és reklámkiadások is. A növényi alap áremelkedésének egészen drasztikus változásai is csak kisebb mértékben befolyásolják a polcon lévő termékek fogyasztói árát.
Minél nagyobb egy cég, egy gyártó, annál közelebb tud kerülni a termeléshez - tette hozzá Intődy annak kapcsán, hogy a legismertebb márkák az árváltoztató hatásokat minimalizálni tudják azáltal, hogy az ellátási lánc minél több elemét vonják az irányításuk alá, így csökkentve a nyersanyagárak és a logisztikai költségek okozta volatilitást.
Fontos az árazásban az is, hogy a stratégiák kialakításakor a meghatározott szinttől ritkán lépnek lefelé a gyártók, ha a fogyasztói kereslet stabil. Ilyenkor a profitmaximalizálás miatt nem csökkentik a termékek bolti árát, kivéve ha a vásárlók száma megcsappan a magas szint miatt.
A kakaóporoknál a tartalmon múlik minden
A kakaóbab esetében is hasonló tényezők határozzák meg az árazást, viszont egy jelentős különbség van. "Ahogy a kávé esetében, úgy a kakaóbabnál is az ellátási lánc első két eleme a nyers növény leszüretelése és pörkölése, majd ezt követi a szállítás. Viszont a feldolgozásnál már fontos szempont, hogy mi lesz a kakaóból" - magyarázta Intődy Gábor.
A kakaóporoknál, csokoládéknál egészen eltérő mennyiségben használják fel a terményt. A 100 százalékos kakaópornál például egy drasztikus árváltozás látványosabban érvényesül az alapanyag nagyarányú felhasználása miatt. A szakértő viszont rávilágított, hogy az alacsony kakaótartalmú instant poroknál - melyeknél a csomag alig 15-20 százalékát adja a termény -, értelemszerűen csak ennyire hat ki az árra egy drágulás.
Ezeknél fontos szempont az, hogy a keverésnél használt cukor ára hogyan változik. Öt éves távlatban nézve a januárban megkötött határidős szerződések 12-12,7 dollárcentes árszintje fele a 2016 október 23,9 dollárcent/font csúcsnak. Miközben bár áremelkedéssel számolnak az elemzők az indiai termelési zavarok miatt, a legpesszimistább becslések szerint is 15 dollárcentig emelkedhet a kurzus a következő három hónapban.
A cukor alattomos
A cukor árváltozása a csokoládé árára is hatással van: a boltban kapható népszerű 100 grammos táblás tejcsokoládék 35-60 százalékát is kiteheti a kristálycukor. Ez nem csak az édes íz miatt van így, hanem maga a csokoládé textúra is igényli. Ezekre viszont technológiai fejlesztésekkel reagál az édességipar: az édes ízt a cukor oldódását segítő anyagokkal próbálják meg elérni. A becslések szerint ugyanis az élelmiszerek cukortartalmának alig ötöde (20-21 százalék) kapcsolja be az édes íz érzékeléséért felelős receptorokat. Ha ezen javítani lehet, akkor csökkenthető a hozzáadott mennyiség, amely az árat is lejjebb vihetné. Jelenleg már több sikeres megoldást alkalmaznak erre a célra.
Fontos az árazásban az is, hogy a stratégiák kialakításakor a meghatározott szinttől ritkán lépnek lefelé a gyártók, ha a fogyasztói kereslet stabil. Ilyenkor a profitmaximalizálás miatt nem csökkentik a termékek bolti árát, ha csak a magas árak miatt vissza nem esik a kereslet. A többletet viszont ilyenkor többnyire termékfejlesztésre vagy tartalékolásra fordítják.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb

Újabb telefonos csalás terjed Magyarországon

A kormány bejelentette: marad a maszkszigor és a kijárási tilalom

A nyugdíjkorhatár emelkedik, vele a rendszer igazságtalansága is nő

Bejött Putyin számítása

A kínai vakcinák körül egyre nagyobb problémák merülnek fel

Két új hadiüzem is épül Magyarországon

Döntött az Aldi: ezek a termékek biztosan hiányozni fognak a jövőben

Új fejlemény Szputnyik-ügyben Szlovákiában
