Az ICO (International Coffee Organization) előrejelzése szerint a 2018/2019-es termelési évben 2,29 millió zsákos többlet lesz a kávépiac kínálati oldalán, mint a keresletin. Ennek megfelelően a szervezet további áresést jósol, akár a 100 cent/zsák árszint alá is beeshet az árfolyam a jelenlegi 103-105-ös szintről. A kurzus már tavaly év végén benézett a 100 cent alá, amelyre 2006 óta nem volt példa.

A kakaóbab New York-i és a londoni kereskedésében is enyhe gyengülés látszik a tavalyi év végéhez képest. A Nemzetközi Kakaószövetség (International Cocoa Organization - ICCO) elemzői szerint 2300-2370 dollár/tonna, illetve 1600-1650 font/tonna szinten állandósulhat az árfolyam, ami alacsonyabb, mint a tavalyi átlag. Január végére ezeket a kurzusokat nagyjából el is érte a kereskedés mindkét nagy piacon a márciusi határidős szerződéseknél.

A bolti kávé árának ötöde csak a felvásárlási ár

Vagyis mind a kávé, mind a kakaóbab lefelé tart, de ha az édesszájúak és kávérajongók azt hiszik, hogy a boltok polcain olcsóbban találják meg kedvenc termékeiket, akkor csalódni fognak. Ennek két oka van: egyrészről a két termény jól felhalmozható, tartósításuk és tárolásuk is költséghatékonyan megoldható. Másrészről pedig a terméklánc úgy van kialakítva, hogy a gyártók, feldolgozók beépítik az árakba az ingadozásokat, a nyersanyagokat a legolcsóbb szinteken vásárolják meg.

A legfontosabb, hogy a boltba került kávé árának 15-20 százaléka magának a növénynek a felvásárlási ára. Az ellátási lánc többi eleménél keletkeznek a nagyobb költségek, így a szállításnál, valamint a feldolgozáskor, csomagoláskor - ismertette lapunknak az árképzés elemeit Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A költségelemekben megjelennek a bérek, valamint a marketing- és reklámkiadások is. A növényi alap áremelkedésének egészen drasztikus változásai is csak kisebb mértékben befolyásolják a polcon lévő termékek fogyasztói árát.

Minél nagyobb egy cég, egy gyártó, annál közelebb tud kerülni a termeléshez - tette hozzá Intődy annak kapcsán, hogy a legismertebb márkák az árváltoztató hatásokat minimalizálni tudják azáltal, hogy az ellátási lánc minél több elemét vonják az irányításuk alá, így csökkentve a nyersanyagárak és a logisztikai költségek okozta volatilitást.

Fontos az árazásban az is, hogy a stratégiák kialakításakor a meghatározott szinttől ritkán lépnek lefelé a gyártók, ha a fogyasztói kereslet stabil. Ilyenkor a profitmaximalizálás miatt nem csökkentik a termékek bolti árát, kivéve ha a vásárlók száma megcsappan a magas szint miatt.

A kakaóporoknál a tartalmon múlik minden

A kakaóbab esetében is hasonló tényezők határozzák meg az árazást, viszont egy jelentős különbség van. "Ahogy a kávé esetében, úgy a kakaóbabnál is az ellátási lánc első két eleme a nyers növény leszüretelése és pörkölése, majd ezt követi a szállítás. Viszont a feldolgozásnál már fontos szempont, hogy mi lesz a kakaóból" - magyarázta Intődy Gábor.

A kakaóporoknál, csokoládéknál egészen eltérő mennyiségben használják fel a terményt. A 100 százalékos kakaópornál például egy drasztikus árváltozás látványosabban érvényesül az alapanyag nagyarányú felhasználása miatt. A szakértő viszont rávilágított, hogy az alacsony kakaótartalmú instant poroknál - melyeknél a csomag alig 15-20 százalékát adja a termény -, értelemszerűen csak ennyire hat ki az árra egy drágulás.

Ezeknél fontos szempont az, hogy a keverésnél használt cukor ára hogyan változik. Öt éves távlatban nézve a januárban megkötött határidős szerződések 12-12,7 dollárcentes árszintje fele a 2016 október 23,9 dollárcent/font csúcsnak. Miközben bár áremelkedéssel számolnak az elemzők az indiai termelési zavarok miatt, a legpesszimistább becslések szerint is 15 dollárcentig emelkedhet a kurzus a következő három hónapban.

A cukor alattomos

A cukor árváltozása a csokoládé árára is hatással van: a boltban kapható népszerű 100 grammos táblás tejcsokoládék 35-60 százalékát is kiteheti a kristálycukor. Ez nem csak az édes íz miatt van így, hanem maga a csokoládé textúra is igényli. Ezekre viszont technológiai fejlesztésekkel reagál az édességipar: az édes ízt a cukor oldódását segítő anyagokkal próbálják meg elérni. A becslések szerint ugyanis az élelmiszerek cukortartalmának alig ötöde (20-21 százalék) kapcsolja be az édes íz érzékeléséért felelős receptorokat. Ha ezen javítani lehet, akkor csökkenthető a hozzáadott mennyiség, amely az árat is lejjebb vihetné. Jelenleg már több sikeres megoldást alkalmaznak erre a célra.

Fontos az árazásban az is, hogy a stratégiák kialakításakor a meghatározott szinttől ritkán lépnek lefelé a gyártók, ha a fogyasztói kereslet stabil. Ilyenkor a profitmaximalizálás miatt nem csökkentik a termékek bolti árát, ha csak a magas árak miatt vissza nem esik a kereslet. A többletet viszont ilyenkor többnyire termékfejlesztésre vagy tartalékolásra fordítják.