Szakértők szerint már régen nem éri meg a világ kávétermelőinek az az árszint, ahol március óta értékesítik a világon legelterjedtebb arabica babfajtát: a New York-i Intercontinental Exchange-en (ICE) 1 dollárnál is olcsóbban áll a fontonkénti kurzus. Azonban mindez egyáltalán nem érintette a fogyasztókat, mert a boltokban vagy a kávézókban olcsóbb nem lett semmi, a beszerzésen megspórolt pénzzel az olyan láncok, mint a Starbucks vagy a Costa a nyereségüket növelték. Sok helyen pedig a tej világszinten tapasztalható drágulását egyenlítette csak ki a csökkenés.

A helyzet elég paradox: 2019-ben már 98,1 milliárd zsáknyi kávéra lehet kereslet a világban, ami a korábbi rekord 2018-as év 95,8 milliárdos fogyasztását is felülmúlja. De közben a világon az idei szezonban már 101 milliárd zsáknál is többet termeltek. Vagyis állandó a túlkínálat, ráadásul pont nem a felhasználásnál gyorsabb a növekedés, hanem a kibocsátásnál.

A legnagyobb egyszerűen túl nagy

A háttérben húzódó legfontosabb ok, hogy Brazília ontja magából a kávét, mert ennyire már több évtizede nem érte meg a termelés az országban. Mivel a kávé árát is dollárban denominálják, a brazil real erőteljes gyengülése kifejezetten jól jön a gazdáknak: 2011-hez képest 60, az év elejéhez képest 12 százalékot gyengült a deviza az amerikai fizetőeszközzel szemben - foglalja össze a WSJ a Stanford Egyetem és a Rabobank adatait.

Márpedig a világ legnagyobb kávétermesztője épp Brazília, amely majd 130 százalékkal több árut önt a piacra, mint a második Vietnam, és 320 százalékkal múlja felül a harmadik Kolumbiát is. Hogy a fogyasztók és a feldolgozók helyzete még rosszabb legyen: a kolumbiai peso is jelentősen gyengült 2019 elejéhez képest a dollárral szemben.

Nemcsak a termelt mennyiség lökte el a kávékereskedésnél használt viszonyítási árfolyamokat: Brazília szépen átvette a kisebb, minőségi termelők fejlesztéseit és gépesíteni tudta mind a gondozást, mind a betakarítást.  Ez viszont azzal jár, hogy sokkal hatékonyabban, nagyobb terméshozammal számolhatnak a gazdák, miközben a költségeik is olcsóbbak. Ha pedig nő a kereslet, akkor gyorsan tudnak alkalmazkodni az igényekhez.

Cserébe a világ más részein, ahol a termesztési eljárások nem ilyen fejlettek kénytelenek máshogy faragni az áron. A legegyszerűbb megoldás a WSJ által idézett szakértők szerint, hogy kevesebbet költenek gyomirtókra, trágyázásra és növényvédő-szerekre. Emiatt ugyan olcsóbb lesz az előállítás, de romlik a minőség és visszaeshet a hozamuk.

Viszont ilyen helyzetben érdemes a társaságok részvényeire figyelni: az elmúlt héten például a Starbucks papírjai 82,3 dollárról 85,5 dolláros szint felé emelkedtek.

Magyarország duplán rosszul jár

Bár a fogyasztók azért sem érzik a kávéárfolyamok mélypontját, mert a legnagyobb kiskereskedelembe kerülő termékek forgalmazói kiépítették a saját ellátási láncaikat, a piacokról pedig inkább csak kipótlásra vásárolnak kávébabot. Ezáltal csökkent is a kitettségük a hektikus viszonyoknak, és kiszámíthatóvá vált az ellátásuk.

A hazai kávévásárlók pedig attól is szenvedhetnek, hogy a forintárfolyam a napokban újabb mélypontokat járt meg. Emiatt visszafele is érvényesül, hogy dollárban denominálják az árakat. Vagyis hiába zuhan október óta az arabica zsákonkénti ára, a gyártók a nyereséget lenyelik és az import miatt még többe is kerülhet a bolti beszerzés legyen szó babkávéról, őröltről vagy kapszulás termékekről.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!