A politikai közhangulat olyan élesen kezdi elítélni a nagyobb tőzsdei cégek sajátrészvény vásárlási gyakorlatát, hogy félő, az sosem éri már el azt a mértéket, mint a legutóbbi csúcsévekben. Az elemzők szerint ennek messze mutató következményei lehetnek, ugyanis ez az egyik fontos forrása volt a részvényárfolyamok 10 éve tartó töretlen emelkedésének a járvány előtti csúcsig - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg.

Mindig is ellentmondásos volt ilyen válságos időszakokban azt látni, hogy néhány tőzsdei cég sajátrészvény-vásárlásra költi az értékes készpénztartalékokat, miközben sorra bocsátják el a munkavállalókat és sok cég működése is veszélybe kerül. A gyakorlat ellen maga Donald Trump is kikelt, mondván, rendkívüli módon zokon vette a cégek részéről azt, hogy 2017-ben kiharcolt adókönnyítésekből megspórolt pénz egy jelentős részét a cégek ily módon költötték el. A hangulatban beállt fordulatnak meg is lett az eredménye, a múlt héten jóváhagyott 2 ezer milliárd dollár értékű kormányzati segélycsomagból részesedő cégek még azután is egy évig el lesznek tiltva a sajátrészvény-vásárlásoktól, hogy visszafizették a kormány számára a kapott hiteleket.

A Morgan Stanley adatai szerint az amerikai cégek a részvényeseknek  sajátrészvény-vásárlások formájában juttattak vissza pénzt, osztalék helyett, míg Európában ez az arány csak 30 százalékos volt. Stephen Dover, az egyik legnevesebb amerikai alapkezelő cég, a Franklin Templeton részvényüzletágának vezetője szerint a mostani intézkedés akár annak az előszele is lehet, hogy szigorúbb szabályozást vezetnek be arra vonatkozóan, a cégek mennyi osztalékot fizethetnek és mennyit költhetnek saját részvényeikre. Ennek viszont a piacra lesz komoly hatása.

Az elmúlt években kevés olyan téma volt a befektetések világában, amely ilyen éles vitákat váltott ki. Az egyik oldal szerint a részvény-visszavásárlások hatalmas aránya mindenre hatással volt, mesterségesen felpumpálta a részvényárfolyamokat, eltorzította a piac értékelését és a cégeket arra sarkallta, hogy egyre inkább a cégvezetők bónuszainak kifizetésére koncentráljanak az ígéretes befektetési lehetőségek helyett. A másik oldal szerint viszont a sajátrészvény-vásárlás semleges eszköz, egyszerűen olyan, mintha valaki az egyik zsebéből a másikba tenné át a pénzt. Szerintük hiába vettek sok részvényt a cégek, annak kicsi hatása lehetett az egész részvénypiacra, amelynek forgalma éves szinten meghaladja a 90 ezer milliárd dollárt.

Annak, hogy kinek van igaza a vitában nagy jelentősége lehet akkor, ha visszaesnek a részvényvásárlások. A Goldman Sachs becslései szerint az amerikai cégek tavaly összesen 710 milliárd dollárt költöttek el saját részvényeik megvásárlására, ezzel azok legnagyobb vevői voltak. A befektetési bank kalkuláció szerint az amerikai cégek többet költöttek saját részvényeik megvásárlására, mint például a befektetési alapok. A Goldman egyébként már a járvány kitörése előtt tavaly decemberben is azzal számolt, hogy idén csökkenhet az erre a célra elköltött összeg nagysága. A Raiffeisen Bank elemzői is ezzel számoltak korábban, s úgy vélték, ennek hatására idén csökkenhet az amerikai tőzsdék hozamelőnye az európaiakkal szemben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!