A készpénztől egyre többen fordulnak el a világon, ahogy digitális és bankkártyás fizetési módok egyre általánosabbá válnak. A világjárvány kezdete óta rohamosan terjednek a bankkártya-elfogadóhelyek - Magyarország már szinte minden kereskedőnek rendelkeznie kell kártyaterminállal vagy lehetővé kell tennie a digitális fizetést -, valamint a kényelmi szempontok miatt sokan szorították vissza készpénzes fizetéseiket.

Azonban van egy réteg, amely kitartóan ellenáll annak, hogy bankszámlája legyen, vagy kártyával fizessen. Többségük nagyjából azzal érvel, hogy a bankok rengeteg költséget számítanak fel, mások pedig azért nem akarják elhagyni a papírforintokat, mert egyszerűen nem bíznak a pénzintézetekben. Itthon ebben komoly szerepe volt a devizahiteles bedőléseknek, de a világon jóval meghatározóbb volt a 2008-2009-es hitelválságot elindító Lehman Brothers-féle csőd.

Kapcsolódó

Eswar Prasad közgazdászprofesszor, a The Future of Money című könyv szerzője szerint most a digitalizáció, az emberek igénye a kényelemre, valamint a bankokkal szemben fennálló bizalmatlanság elhozta azt a pillanatot, amelynél gyorsan teret hódíthatnak a jegybanki és a magánkriptovaluták. 

"A Bitcoin fehér könyve hat héttel a Lehman-pillanat után, 2008. szeptember 15-én jelent meg, a bitcoin szoftver első verziója pedig 2009 januárjában. Tehát tökéletesen illeszkedett az akkori korszellemhez. Az az elképzelés, hogy pénzügyi tranzakciókat bonyolíthatunk anélkül, hogy megbízható közvetítőre - akár központi banki pénzre, akár egy olyan pénzintézetre, mint a sajátunk - támaszkodnánk. Abban az időben ugyanis a kormányokba és a hagyományos pénzügyi intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony volt. Most persze a bitcoin, mint tudjuk, nem működött túl jól, és a tervezett célja, mint álnév nélküli csereeszköz, ehelyett tisztán spekulatív eszközzé vált" - magyarázta meg Prasad, hogy bár egyáltalán nem új fejlesztésekről van szó, miért is a kriptovaluták jelenthetik a jövőt.

Azért is lát most nagy lehetőséget akár a jegybankok által kibocsátott, akár a bitcoinhoz hasonló valódi tulajdonosi és fedezeti struktúra nélküli kriptók számára mert ismét egy válságidőszakban vagyunk, valamint olyanok a külső körülmények a koronavírus-járvány, valamint a pénzügyi problémák, a magas infláció miatt, amikor az általános elégedetlenség elhagyná a bankokat és a kormányokat, amelyeket a közvélemény a bizonytalanság forrásának lát sokszor.

"Az elmúlt 15 évben sok paradoxonnal találkoztunk, az egyik dolog, amit megtanultunk, az az, hogy a pénzügyi rendszereink és gazdaságaink jelenlegi helyzetét tekintve, amikor bajba kerülünk, akkor szükség van egy olyan intézményre, amely likviditást tud pumpálni a pénzügyi rendszerbe. Tehát a központi bankok azon képessége, hogy likviditást teremtsenek, amikor arra valóban szükség van, szerintem az, ami értéket jelent" - magyarázta a Citigroup konferenciáján a szakértő, hozzátéve, hogy a kriptók képesek likviditást teremteni.

A pénz funkciói is szétválnak

"Még a pénz is valamilyen szinten fontos innováció volt. Amikor a történelemben először a mai értelemben vett pénzt, vagyis váltókat hoztak létre, azt nagyrészt magánszereplők, kereskedők tették. Ők betéti okiratokat használtak, amelyek mögött árucikkek, nemesfémek és mindenféle egyéb fedezetek volt. Aztán áttértünk a Kubilaj kán által először a 13. században fedezetlen formában kibocsátott fiat-pénzre (fiat pénznemnek minősülnek a központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök - a szerk.), majd a magán- és a hivatalos pénzek közötti verseny hosszú időszaka következett. A központi bankok megjelenése, amely az elmúlt évszázadok során különböző időpontokban, különböző gazdaságokban történt, döntően a hivatalos vagy központi banki pénz javára döntötte el a versenyt" - adott történelmi kontextust a fizetőeszközök korszakainak Eswar Prasad, aki szerint most a magán- és a hivatalos pénzek közötti verseny újbóli korszakához érkeztünk. 

Ami a szakértő szerint egyre inkább a digitális pénzügyek és a kriptovaluták felé tolja a világot, az az, hogy hagyományosan a pénz számos funkciót tölt be: számlaegység, csereeszköz és megtakarítási eszköz. "Úgy gondolom, hogy a pénz egyre specializáltabb formái felé tartunk, ahol ezek a funkciók valójában szétválaszthatók, és végül a pénz bizonyos egységei bizonyos célokat szolgálnak. Amikor a kriptovaluták bizonyos típusairól, például a stabil érmékről beszélünk, világossá válik, hogy ez a kettéválás hová vezet" - tette hozzá a közgazdász. 

A különböző digitalizációs folyamatoknál is nagy változásokra számít: szerinte ha a fintech platformokra és a fintech közvetítésre gondolunk, amely közvetlenebbül kapcsolja össze a megtakarítókat és a hitelfelvevőket, és amely átvette a kereskedelmi bankok hagyományos funkcióinak nagy részét, akkor nagyon jelentős változásokat láthatunk a pénzügyi piacokon és a pénzügyi intézményekben, amelyeknek nagyon fontos következményei lehetnek, még a kereskedelmi bankokon keresztül történő pénzteremtésben is, különösen, ha a kereskedelmi bankok üzleti modelljét veszélyben látják.

A kriptodevizáknál Eswar Prasad szerint nagyon fontos kérdés, hogy már nem a bitcoin jelenti az egyetlen mintát a piacokon: itt ugyanis az adja a tokenek értékét, hogy kevés van belőlük, mindössze 21 millió darab, valamint hogy a felhasználók, akik kereskednek vele, elfogadják azt, hogy ennyit ér egy bitcoin. Ez a proof of work, ahol a számítási kapacitásért érméket kaphatnak a felhasználók, már elavult a proof of state protokollhoz képest. Itt egy konzenszussal egészül ki a művelet: a hálózati forgalomból részesedést kapnak azok, akik a hálózati validációs csomópontokhoz horgonyozzák a kriptovalutájukat, tehát vállalják azt, hogy nem adják el. Ezzel egyrészt árat stabilizálnak, másrészt pedig hozamot érnek el.

Ennek a protokollnak a leghíresebb tokenje az Ethereum, és Prasad szerint ez az a blokklánc-technológia, amely előremozdíthatja a decentralizált pénzügyek elterjedését. Valamint ilyen útra léphetnek majd a jegybankok is saját kriptodevizáik (CBCD) kibocsátásakor. A fedezetlen valuta ugyanis komoly problémát jelenthet a jövőben, még ha most az állami pénzek esetében vannak ezzel kapcsolatban kérdések, miután 50 éve a legtöbb ország elhagyta az aranykészleteket a készpénzértékéből.

"A 13. században volt egy teljesen fedezetlen állami pénz. Kubilaj kán valóban kibocsátott egy fedezetlen valutát, és nagyon hatékonyan tette azt törvényes fizetőeszközzé: lényegében elrendelte, hogy aki nem fogadja el törvényes fizetőeszközként a birodalmában, arra halálbüntetés vár. Manapság a központi bankok kissé finomabb módszerekkel teszik törvényes fizetőeszközzé a valutaszolgáltatást" - adott kontextust a fedezet kérdésének előadásában a közgazdász.

Szerinte viszont a fedezet kérdését a piaci verseny fogja majd eldönteni: arra kényszerülnek emiatt a különböző pénzformák létrehozói, hogy mindent megtegyenek a pénzük integritásának és értékállóságának biztosítása érdekében. Ez az a szempont, ahol szerinte a pénz különböző szerepeinek kettéosztottsága a játékba kerül, mivel a jegybanki kibocsátású pénz több funkciót is betölt, és ezeknél a funkcióknál érdemi különbség lehet egy magán kriptopénz, vagy egy központi bank által kibocsátott fizetőeszköz között. A különböző funkcióknál versenyezhetnek egymással a szolgáltatások.

Viszont itt szerinte felmerül a kérdés: melyik fizetési szolgáltató tudna versenyezni a kormánnyal? A kormány sokkal több emberre erőltethet rá egy fizetési infrastruktúrát, ha elfordulna a készpénztől. Látszik ez Magyarországon is, ahol a digitális fizetési lehetőségek megteremtése felgyorsította a bankok törekvését, hogy több helyen legyen POS-terminálok. Ezzel egy magánszektorbeli szereplő nem tud versenyezni, ami csökkentheti az innovációt, ha egyszer egy központi bank saját kriptodeviza kibocsátása mellett dönt.

"Ha az emberek alacsony kamatlábak vagy pénzügyi zavarok idején úgy döntenek, hogy a CBDC-ben, digitális pénztárcában vagy digitális számlán tartják a pénzüket, akkor a bankrendszer diszintermediációja valójában a bankrendszer közbeékelődését eredményezheti, és pontosan azt a fajta pénzügyi instabilitást hozhatja létre, amelyet el akarna kerülni" - tette hozzá Prasad, aki szerint probléma lehet az is, hogy egy stabil állami kriptovaluta nem ösztönözné az embereket a pénz elköltésére, ami egy válságban rossz lehet. Erre megoldást jelenthet, hogy egyszerűen csak korlátozni kell a CBDC-számlán tartható pénzmennyiséget, ami megakadályozza a betétek bankrendszerből való nagymértékű menekülését.

Itt pedig a felesleges pénzt felszívhatják a magán digitális fizetőeszközök, pénzformák, amelyek már egymással tudnak versenyezni. Az ilyen számlákon tartott megtakarítások pedig a hagyományos bankrendszerhez hasonlóan támogathatják a gazdaságot, például a tőzsdei részvénykereskedelemmel.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!