A történelem során 16 olyan eset volt, amikor egy ország gazdasági ereje rendkívüli módon megnőtt,  ebből 13 esetben lett háború, két esetben pedig világháború - mondta Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere a cég sajtótájékoztatóján. Jelenleg Kína az a gazdaság, amelynek az ereje rendkívüli módon megnőtt, és a feszültség is nő, mivel az Egyesült Államok, a regnáló nagyhatalom nem nézi ezt jó szemmel.

A protekcionizmus eszközei

Kapcsolódó

Kína egyrészt a valuta gyengén tartásával próbálja a gazdaságát támogatni, de korlátozza a külföldi cégek belépését, támogatja a korai fázisú cégeket, és az adatbiztonságot is próbálja világszerte kikezdeni. Eközben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elégedetlenek a választópolgárok, a feszültséget pedig a politikusok populista intézkedésekkel próbálják enyhíteni.

A kereskedelmi háború eldurvult, a súlyozott átlagos vámszint, amit az USA a kínai árukra kivet, az év végére már 24,3 százalékos lesz. A protekcionizmus hatására lassul a gazdasági növekedés több országban is, igaz, néhány országban jövőre már újraindulhat a növekedés - mondta a Kocsi János. Szintén a protekcionizmus következménye, hogy úgynevezett skizofrén gazdaságok jönnek létre. Bizonyos szektorok lassulnak, mások viszont jól tartják magukat. Az ipari beszerzési menedzser indexek például jellemzően már 50 pont alatt vannak, vagyis csökkenést várnak, de a támogatott ágazatok jól teljesítenek.

A tőkepiacok nem érzik

Részben ennek is köszönhető, hogy a protekcionizmus tőkepiacokra gyakorolt hatása enyhe maradt. A belföldi piacra termelő cégek jól teljesítenek, az exportra termelőknél viszont csökkennek az árfolyamok. A másik tényező, ami segíti a tőzsdéket, hogy a jegybankok laza monetáris politikát folytatnak. A profitkilátások az elemzők szerint csökkennek, de az S&P500 index, a New York-i tőzsde vezető mutatója sorra dönti az újabb rekordokat.

Németországban is több mint tíz éve tart már a bikapiac, a fejlődő piacoknál viszont nem volt folyamatos az emelkedés, van még tér a felfelé. A kötvénypiacok elszálltak, az árfolyamok az egekben járnak, de a részvények és a kötvények mellett az ingatlanpiac és más eszközök - például a kriptovaluták - is jól teljesítettek. Eközben infláció alig van, a jegybankok tovább lazíthatnak, emiatt még tovább nőhetnek az árfolyamok. Az alacsony infláció egyik oka, hogy főleg a vállalatok adósodtak el az alacsony kamatkörnyezetben, nem a lakosság. A cégek így alacsonyan tudják tartani az árakat, miközben a lakosság nem vásárol lényegesen többet.

Az is alacsonyan tartja az árakat, hogy az interneten egyre könnyebb összehasonlítani az árakat, ezért a lakosság olcsóbban vásárol. A robotizáció is hozzájárul az árak alacsonyan tartásához, és az öregedő társadalom is hozzájárul ahhoz, hogy nem emelkednek az árak. Növelheti ugyanakkor az inflációt a bérek emelkedése, a vámok növelése és a kőolaj árának emelkedése is.

Protekcionizmus-álló portfóliók

Egyes nagy gyárak a kereskedelmi háború miatt a kínai termelést más országokba telepítik át, emiatt néhány ország, köztük Vietnám, India, Malajzia a nyertesei lehetnek a protekcionizmusnak. Görögország, Oroszország és Lengyelország is a haszonélvezői lehetnek ennek a trendnek. A fejlődő piaci kötvények és az amerikai államkötvények árfolyama is emelkedhet a jelenlegi helyzetben, emellett az aranyban, az ingatlanban is vannak lehetőségek.

Görögországban gyors ütemben csökken a munkanélküliség és nő a turizmus, emiatt egyre jobb mutatókkal rendelkezik a gazdaság. Az új kormány bejelentett intézkedései (privatizáció, adócsökkentés) piacbarátok, a részvényindex pedig emelkedik, és a beszerzési menedzser index is az egyik legmagasabb a világon, vagyis további növekedésre lehet számítani.

Oroszországban is érdemes pozíciókat felvenni. Az idén több mint 30 százalékot emelkedett a részvényindex. A gazdaság szerkezete olyan, hogy a termékeikre jellemzően nem vetnek ki vámot, de akkor is nyerőben van az ország, ha fokozódik a feszültség a Közel-Keleten, és emiatt emelkedni kezd a kőolaj ára.

Kínai techcégek

Amikor a kereskedelmi háború durvul, a kínai technológiai cégek részvényei is esnek, holott ezek egy részére nem hatnak az intézkedések. Kocsi János szerint érdemes ezért a kínai technológiai ETF-ekbe fektetni, amelyek olyan cégek részvényeit tartalmazzák, mint az Alibaba, a Tencent vagy a Baidu.

A fejlődő piac kötvényeket is érdemes megvásárolni, és tartani. Az arany és az amerikai államkötvények is kiváló menekülőeszközök. Az arany védelmet jelent a negatív kamatok, a devizaháborúk és a bizonytalanság korában.

A vámháború okozta gazdasági lassulás miatt a világ legtöbb országában megnőtt a további monetáris lazítás esélye. Emiatt Magyarországon is okafogyottá vált a monetáris szigorítás kérdése, amit a csökkenő inflációs nyomás is alátámaszt. Ez önmagában támogató tényező a magyar befektetési eszközök szempontjából is, különösen a fix, vagy közel fix kamatozású eszközök vonzerejét növeli a sokáig fennmaradó alacsony kamatszint. Ilyen eszközök például a magyar államkötvények, a vállalati kötvények, az osztalékfizető részvények, az ingatlanok, azon belül is elsősorban a kereskedelmi ingatlanok.

Jó kilátások az OTP előtt

A magyar részvények átlagos árazása régiós és világviszonylatban is alacsonynak tekinthető a rövid-középtávú növekedési lehetőségek és kockázatok fényében. Az alacsonyabb magyar hozamkörnyezet miatt rövidtávon az olyan magas osztalékfizető szektorok részvényei tűnnek vonzónak, mint az ingatlan, a telekommunikáció, valamint a megújuló energia.

Ugyanakkor az OTP középtávú várható profitnövekedését, ha kellő figyelmet szentelünk az új leányvállalatokkal kapcsolatos szinergiák hatékony kiaknázásának, valamint a megnövekedett mérethatékonyságnak, véleményünk szerint nem árazza megfelelően a piac. Ami a magyar befektetési eszközök hosszú távú potenciálját illeti, a fentebb taglalt strukturális reformok végrehajtása (vagy rossz esetben azok elmaradása) döntő jelentőségű lehet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!