Kihátrál a startupokból a kockázati tőke

Az elmúlt idő botrányos tőkefelhajtó kampányai komoly nyomot hagytak a startupok tőkebevonási lehetőségein. Mivel több esetben kiderült, hogy nincs igazi üzleti potenciál az egyes innováló cégekben, általában is nehezebbé válik a bővüléshez szükséges forrásbevonás, ami megakaszthatja az újító cégek felemelkedését.
Rácz Gergő, 2019. november 22. péntek, 19:16
Fotó: Pixabay

Az elmúlt hónapok bukásainak már látszanak a hatásai, és úgy tűnik a startupoknak nehezebb akadályokkal kell megküzdeniük, ha tőkéhez akarnak jutni a további fejlődéshez. Most épp a népszerű Aspiration alternatív pénzügyi szolgáltató nehézségeiről ír a CNBC, ami a korábbi 110 millió dolláros kockázati tőkebevonását követően most épp nem tudja teljesíteni a kitűzött második körös 200 millió dolláros tőkebevonását.

A befektetők nem csak az Aspiration esetében lettek óvatosabbak, hanem a különböző nagy innováló startupok esetében is kétszer meggondolják, hogy beszálljanak a második, vagy harmadik körös tőkésítésbe.

Nem alaptalan az aggodalom

Az aggodalmak nem alaptalanok. A leglátványosabban a WeWork esete mutatta be, hogy milyen komoly problémák lehetnek egy-egy strartup rohamos növekedése mögött. Akkor a Softbank beleöntött több milliárd dollárt a közösségi irodamegosztással foglalkozó cégbe, ezzel igyekezve a tőzsdei bevezetés előtt felhajtani a vállalat értékelését, egyben a részvényeinek majdani árfolyamát. Emellett a WeWork piaci értékét 47 milliárd dollárra tette, ami majdnem a valósnak tekinthető érték ötszöröse. A cég tetemes veszteségeket halmozott fel, a befektetők pánikba estek, mikor kiderült, hogy lényegében egy meghamisított történetet próbáltak eladni nekik.

A szintlépésre készülő startupként induló cégek esetében több hasonlóság is mutatkozik. Az Uber tőzsdei bevezetése balul sült el, a magyar piacról kiebrudalt alternatív taxicég is olyan számokkal hitegette az eseteleges befektetőket, amelyek mögött nem volt realitás.

Az "unikornisok" között a Revolut is folyamatosan keresi az újabb tőkebevonási lehetőségeket, hogy fedezze az agresszív ügyfélszerzési gyakorlatát. A cégnek immár 8 millió felhasználója van, köztük 250 ezer Magyarországon, rohamtempóban nő a számuk, viszont feltűnő mód egyszer sem tudott még profitot termelni.

Üres ígéretek?

Ez a modell azonban a jelek szerint egyre inkább elgondolkodtatja a tőkebefektetőket. Miután több, jól ismert márkáról kiderült, hogy nincs benne megfelelő tartalom ahhoz, hogy nyereségtermelésre fordítsa a növekedési pályát, ráadásul a kezdeti látványos feltőkésítés az értékelés felfújása kísértetiesen hasonlít a piramisjáték logikájához. Ilyen cégekről, különösen a kriptovalutákkal üzletelő kisvállalatokról több esetben adott ki figyelmeztetést a hazai piacfelügyelet is.

Ezek után minden rosszabb hír komolyabb hullámokat vet. Most az Aspiration esetében a CNBC felidézi, hogy egy jelentősebb leépítési döntést követően a cég partnerei egyből a legrosszabbtól tartottak, egyben azonnal meggyengültek a vállalat tőkebevonási esélyei.

Tavaly a CB Insights piacelemző adatai szerint közel 40 milliárd dollárt fektettek fintech cégekbe, ami több mint a 2017-es összeg duplája. A CNBC által idézett elemzők szerint ez már önmagában egy méretes piaci buborékra utal, ami a különböző trükkök és túlértékelések kiderültével kidurran, vagy legalábbis leereszt.

A számok ismeretében kijelenthető, hogy az Aspiration vagy egy hasonló bővülési trenddel házaló innovatív vállalat akár egyetlen évvel ezelőtt még könnyűszerrel tudott volna forráshoz jutni. A buktákat követően a kockázati tőke is kockázatkerülőbb lett, így az újító cégeknek sokkal nehezebb dolguk lesz pénzhez jutni, különösen a komolyabb szintlépéshez szükséges második, vagy harmadik körös tőkebevonás megszervezésekor.

A piaci szereplők most abban reménykednek, hogy az Airbnb tervezett tőzsdei bevezetésével egy erős alapokkal rendelkező cég lép a nyilvános kereskedésbe, ami az általános bizalmat is megerősítheti.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK