Kik veszik a magyar állampapírokat?

Érdemi javulás történt idén a lakossági állampapírpiacon, és a befektetők leginkább a hosszabb távú lehetőségek iránt érdeklődnek - nyilatkozta Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak. Jövőre tovább csökken az államadósság, és emelkedik a hazai finanszírozási arány - írja lapszemléjében az MTI.
Szász Péter, 2017. december 27. szerda, 07:23

Barcza György szerint az ÁKK jövőre csökkenő államadósságot, és a belső finanszírozás további erősödését tervezte, így a központi költségvetés adósságának devizaaránya az idei 22-ről 20 százalékra csökkenhet. A bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forint. A finanszírozásban a forintkötvényeknek és a lakossági értékesítésnek lesz meghatározó szerepe.

Jövőre az ideinél kicsit alacsonyabb, összességében 2,3 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, és egymilliárd euró összegben terveznek devizakötvényt kibocsátani kedvező piaci feltételek esetén. Jövőre új nagybani termék lehet a belföldi eurókötvény, amit a forint államkötvény aukcióhoz hasonló rendszerben bocsát ki az ÁKK, valószínűleg az első negyedévben.

A lakossági állampapíroknál a Prémium Magyar Állampapír volt idén a legkelendőbb, a második helyen szerepel a Kétéves Magyar Állampapír, ugyanakkor például a féléves futamidejű iránt csökken a kereslet. Az idén vásárolt lakossági papírok háromnegyedénél egy évnél hosszabb a futamidő. Ennek hátterében leginkább az áll, hogy aki hosszabb távon fektet be, nagyobb hozamot ér el, másrészt emelkedett a lakosság elkölthető jövedelme, így megtakarításokra, ezzel együtt az államadósság finanszírozására is több pénz jut - mondta Barcza György.

Az inflációkövető Prémium állampapír esetében jelentős vásárlói kör a negyven év alatti korosztály. A lakossági állampapírpiacon egyébként a vásárlók 82 százaléka magánszemély, de önkormányzatok és egyházi szervezetek is jelentős vevők - olvasható a Magyar Hírlapban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK