Ezt kockáztatja mindenki, aki kínait vásárol

A kínai Hszincsiang-Ujgur tartományban működő átnevelőtáborokról készült jelentés ellenére a német cégek kitartanak a régióban működő befektetéseik mellett. A kínai piac túl nagy, az ázsiai óriás túl fontos ahhoz, hogy ujjat húzzanak a vezetésével. Pedig mindenki, aki onnan származó terméket vesz azt kockáztatja, hogy kényszermunkát is alkalmaztak a megvásárolt áru előállítása során - írja a Financial Times.
Lovas-Romváry András, 2019. december 13. péntek, 07:08
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

A világ nagy része számára Kína Hszincsiang tartománya átnevelőtáborairól és a muszlim kisebbség könyörtelen elnyomásáról vált hírhedté. A Volkswagen számára azonban az északnyugat-kínai régió fontos szerepet játszik következő modelljének kínai gyártásában - írja összefoglalójában a Financial Times. A VW már most is gyártja Santana modelljeit a tartomány központjában, Ürümcsiben, s tervei szerint jövőre kezdi meg a Tharu márkájú SUV-k gyártását ottani létesítményében.

A Volkswagen beruházása csak egy azok közül, amelyeket nyugati vállalatok hajtanak végre a tartományba, s amelyek úgy tűnik, a cégek számára kellemetlen reflektorfénybe kerülnek, miután kiderült, a kínai kormány tömegesen internálja az ujgur lakosságot, s sokszor kényszermunkásként használja őket.

Heiko Maas, német külügyminiszter a Die Zeit nevű német hetilapnak múlt héten azt nyilatkozta, egyetlen cég sem hagyhatja figyelmen kívül a tényt, amely szerint ujgurok százezreit tartják táborokban. Ő úgy látja, a cégek elkezdték feltenni maguknak a kérdést, mennyire is tekinthető megfelelőnek befektetésük a régióba.

Itt az ideje kivonulni

Az ellenzéki Zöldek ennél is szigorúbban fogalmaztak. Az európia cégek nem folytathatják tovább üzleti tevékenységüket Kínában és Hszincsiang tartományban úgy, mintha mi sem történt volna. Ha nem tudják garantálni értékeiket Hszincsiangban, akkor itt az ideje kivonni befektetéseiket - mondta Katrin Göring-Eckard, a Zöldek parlamenti csoportjának vezetője.

Mindkét politikus azokra a kiszivárogtatott dokumentumokra válaszolt, amelyet nemrég publikált a New York Times a múlt hónapban. Mindeddig ezek nyújtották a legmegbízhatóbb bizonyítékokat a muszlim kisebbség tömeges internálására, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezető tisztségviselőinek utasítására hajtottak végre Hszincsiangban.

A politikai megnyilvánulások ellenére kevesen gondolják komolyan, hogy a vállalatok valóban visszafognák befektetéseiket. El lehet képzelni mekkora bajba kerülne a VW Kínában, ha azért zárnák be az egyik gyárukat, mert romlott az emberi jogok helyzete a régióban - mondta Max Zenglein, a Mercator Institute for China Studies szakértője. Az olyan cégek, mint a Volkswagen nagyon sokszor elsősorban azért fektettek be Hszingscsiangban, mert Peking részéről ezt kifejezetten kérték tőlük. A kínai vezetés régóta próbálja a régiót fellendíteni úgy, hogy a külföldi cégeket ösztönzi az ottani beruházásokra. A cégek azonban a jelek szerint alábecsülték a politikai kockázatokat és most komoly dilemmával szembesülnek - folytatta Zenglein.

Nem biztos, hogy nem kényszermunka terméke

Azonban nem csak a Hszincsiangban gyártókapacitással rendelkező cégekre irányult a nem kívánt figyelem a jelentés nyilvánosságra hozatala után. Olyan amerikai cégekről, mint például a Western Digital, az derült ki, hogy felszereléseket szállít a kínai Hikvision nevű társaságnak, amely az Egyesült Államokban tiltólistára került amiatt, hogy megfigyelési rendszerek telepítésében vett részt Hszincsiang-szerte.

De ruházati márkák is gyanúba keveredtek, amelyek az alapanyagaikat,  a pamutot, textilt a régióból szerzik be. Az ujgur aktivisták és tudósok szerint megvan az esélye, hogy ezek a cégek közvetve támogatják az internálási programot. Az egyik példaként a Huafu Fashion Co.-t említik, az egyik legnagyobb kínai cérnagyártó céget, amely komoly beszállítója az Adidasnak és a H&M-nek is. A Huafu üzemeltet egy szövőüzemet Aksu ipari parkjában, egy olyan városában, ahol köztudottan legalább két ilyen átnevelőtábor is üzemel.

Adrian Zenz, a Kommunizmus Áldozatai nevű érdekvédő szervezet elemzője szerint mindaddig, amíg a Hszincsiang tartományban működő utolsó átnevelő tábort és a mellettük üzemelő gyárat be nem zárják, nehéz, sőt inkább lehetetlen lesz bizonyítani, hogy az exportált kínai termékek előállítása során nem használták fel az elnyomott kisebbségek kényszermunkáját.

A német vállalatoknak húsbavágó a téma

Ráadásul a német cégek számára ez a kérdés különösen érzékeny lehet. A Volkswagen az egyike volt azoknak a nagy német iparvállalatoknak, amelyekben a háború alatt a náci Németország által megszállt országokból elhurcolt kényszermunkások dolgoztak. A cég most azt bizonygatja, hogy Ürümcsiben lévő gyára teljesen elkülönül a Hszincsiangban található internálótábor-rendszertől és csak a helyi lakosság érdekeit szolgálja. A gyár 650, kisebbségi etnikumhoz tartozó munkása számára állítólag külön lakónegyed áll rendelkezésre, s mindegyik munkásnak külön munkaszerződése van. Biztosíthatunk mindenkit, hogy nincs kényszermunka - közölte a társaság.

Így tett a német vegyipari csoport, a BASF is, amelynek két közös cége is működik a Hszincsiang Markor Chemical Industry Company-val Korla városában. A BASF nem tolerálja a gyerekmunka, a kényszermunka, a rabszolgamunka semmilyen formáját, ahogy az emberkereskedelmet sem. Mindkét együttműködésben működtetett cég esetében megelőző intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy biztosítsák, azok teljes mértékben a BASF globális vállalatirányítási elveinek megfelelően működnek - magyarázták a multinál.

Ennek ellenére a BASF gyárai nagyon közel vannak olyan egységekhez, amelyek komolyan az emberjogi szervezetek látókörébe kerültek. A szomszédban áll a Korla Szakmai Képességek Oktató Központ, amelynek az ujgur aktivisták szerint büntető részlege és börtöne is van, sőt egy "újranevelő" tábora is.

A BASF vezérigazgatója a brit lap szerint azt mondta, hogy cége fel fogja vetni Hszincsinag problémáját a kínai hatóságoknak, azonban nem túl célszerű nyílt szembenállást felvállalni, ez ugyanis ellentétes hatást válthat ki, s csak rontana a helyzeten. A tisztelet és az óvatosság a két kulcsszó, amikor Kína kerül szóba.

Ennyi nem elég

Ross Amthony, a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem hónapokat dolgozott Hszinszinag tartományban. Az ő véleménye szerint ez a megközelítés egyáltalán nem elég, úgy gondolja, a nyugati cégeknek egyáltalán nem lenne szabad semmit sem csinálniuk Hszincsiangban.

Az új leleplező jelentések a Hszincsiangban történtekkel kapcsolatban pont akkor kerültek napvilágra, amikor Németország amúgy is aggódni kezdett a kínai piac miatt. Tavaly már harmadik éve Kína volt Németország legnagyobb kereskedelmi partnere, s a kétoldalú forgalom nagysága a 2017-ben mértnél 6 százalékkal magasabb volt, elérte a 199 milliárd eurót.

Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt a követett politika látszólag az, hogy megpróbálják az amerikai gazdaságot minél inkább leválasztani a kínairól, s arra bátorítják az amerikai cégeket, keressék a lehetőséget kínai érdekeltségeik leállítására. Németország azonban következetesen nem akart erre az útra lépni, mondván, a kínai piac az 1,4 milliárd fogyasztóval túlságosan is nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni.

Angela Merkel német kancellás a Bundestagban egy novemberi beszédében azt mondta, Kína rendszerszintű versenytársává vált a nyugatnak, mindezt olyan szövegkörnyezetben, amely a hidegháborús retorikát idézte. Erre azonban szerinte nem lehet az a válasz, hogy kivonulunk teljesen Kínából.

Nem lesz ebből semmi

Mások szerint azonban Németországnak meg kellene fontolnia egy "puha leválás" lehetőségét. A német gazdaságnak szüksége van egy Kínán túlmutató stratégiára - mondta Johannes Vogel az ellenzéki liberális FDP-től. Nem szeretnénk függő viszonyba kerülni egy ennyire autoriter rendszertől. A cégeknek inkább más ázsiai piacokon kellene fejleszteniük, például Malajziában - tette hozzá.

Ehhez azonban időre lenne szükség. Németország AG -ahogy a német vállalati szektort szokás nevezni - ugyanis nagyon elkötelezett jelenleg Kínában. A BASF kínai, tajvani és hongkongi eladásainak értéke elérte tavaly a 3,7 milliárd eurót, teljes árbevételének 11,7 százalékát. A cég múlt hónapban tette le eddigi legnagyobb beruházásának, egy 10 milliárd dolláros költséggel épülő vegyipari üzemnek az alapjait Dél-Kínában. A Volkswagennél pedig már a globális eladások 40 százaléka megy Kínába.

A Hszincsinagból érkező hírek azonban jól mutatják ennek kockázatait. Zenglein szerint azt mutatják, hogy gazdaságilag függő helyzetbe kerülni Kínától egyúttal azt is jelenti, hogy olyan politikai játszmáknak válik a cég kiszolgáltatottá, amelyekre semmilyen ráhatása nincs. S ez komoly problémát jelent.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bartleby, 2019.12.14 01:03

A németek a lelkük mélyén mndig nácik voltak és azok is maradtak, a kapitalizmusnak pedig az egyik legfőbb alapszabálya hogy a saját anyukájukat is meghúzzák két forintért.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2019.12.13 23:26

Ezt hozta a globalizmus: ma már bárhonnan vásárolhatok, az interneten látom az összes lehetőséget. Ha a kínai a legjobb ár-érték arányú, akkor azt veszem meg. Ennyi! Most már az sem igaz, hogy a kínai áru mindenképpen rossz minőségű. Az, hogy mi történik Kína egyik eldugott tartományában, végképp nem érdekel, ez az ő bajuk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zsaba, 2019.12.13 19:50

Miért kockáztatnék én végfelhasználó ezzel? Számomra semmi sem változik, ha netán biztosra meg is tudom hogy kényszermunka volt, vagy akár meg is halt valaki pont az én termékem gyártása közben vagy mellett... a termék ugyanaz marad ettől. Kétféle egyéni hozzáállás lehet. 1. ABSZOLÚT BOJKOTT A KÍNAI TERMÉKEK ELLEN... De ez így kell legyen legalább 20-30 éve, hiszen nem tegnap kezdődött a pokol Kínában, ami nem csak kényszermunkát jelent, sőt az még a legenyhébb jelenség, rabokat mindigis kényszer-dolgoztattak; rabok pedig mindigis milliós, tízmilliós nagyságrendben senyvedtek Kínában... Hanem emellett és ezen túl, pl tömeges kivégzések, kínzások, a terror különféle válfajai és szintjei... szóval csak ami nyílt fegyveres, bolsevik mintájú, de valójában inkább rablókapitalista fasiszta terror diktatúrákra jellemző... mi itt az új látnivaló tessék mondani..?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2019.12.13 10:02

...hát néha kell egy kis veszély, izgalom, kockázat is az életben, és nem mindenkinek való ehhez egy toronyból leugrani.
Ezért nekik ott marad az a változat, amikor beugrik egy boltba shoppingolni és nem nézi meg a gyártó országot...;)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html