Kína digitális pénzzel venné át a hatalmat

Hamarosan érkezik a kínai jüan digitális változata, ez egyesek szerint a kínai deviza globális szerepének masszív erősödéséhez vezethet. A szkeptikusok szerint már Kínában sem biztos, hogy sikeres lesz a próbálkozás.
Lovas-Romváry András, 2019. szeptember 14. szombat, 15:40
Fotó: Getty Images

A kínai jegybank által bevezetni kívánt digitális pénz azt fogja eredményezni, hogy a jüan végre egy globálisan használt, általánosan elfogadott fizetőeszközzé válik. Legalábbis így véli Jeremy Allaire, a kriptodevizákhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég, a Circle vezérigazgatója. Ő úgy látja, hogy a kínai digitális jüan által a kínai deviza végre megteszi azt a lépést, amely ahhoz kell, hogy igazán nemzetközivé váljon a fizetőeszköz, s mindennapi tranzakciókban is fizetni lehessen vele - írja a CNBC.com.

Augusztus elején jelentette be a kínai jegybank, a People Bank of China egyik vezető tisztségviselője, nagyon közel járnak ahhoz, hogy útjára indítsák saját digitális fizetőeszközüket, a digitális jüant. A kínai központi bank munkatársai immár öt éve dolgoznak a saját digitális fizetőeszköz előállításán és a hozzá kapcsolódó fizetési rendszer kidolgozásán. A teljes projektet ugyan minden részletében még nem ismerni, azonban az eddig napvilágot látott információk szerint a digitális jüan várhatóan nem blokklánc technológiára épül majd, mint a népszerű kriptodevizák, például a bitcoin. Várhatóan a kínai jegybank és a vele együttműködő kínai bankok bocsátják ki, a fogyasztók azt majd elektronikus pénztárcákban tárolhatják.

Kínában az elektronikus fizetési formák nagy népszerűségnek örvendenek régóta. A Bloomberg adatai szerint az idei első negyedévben összesen 59 ezermilliárd jüannyi fizetési forgalmat bonyolítottak elektronikus úton, ez 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.

Az elektronikus fizetési forgalom mintegy felét az Alibaba nevű online áruházban történt vásárlások tették ki, harmadát pedig a Tencent Holding WeChat Pay alkalmazásán belüli fizetés. Persze nem csak Kínában figyelhető meg a digitális fizetési módok többségbe kerülése, Svédországban például tavaly a fizetési forgalom már csak 13 százalékát bonyolították készpénzben.

A kínai jegybank indítékai teljesen érthetők. El szeretnék kerülni, hogy a digitális fizetőeszközök korában egy olyan pénz váljon uralkodóvá az online kereskedelemben, mint például a bitcoin, amelynek kibocsátását nem központilag ellenőrzik. Ha sikerülne általánossá tenni az új fizetőeszköz használatát - amely a szakértők szerint nem a legvalószínűbb forgatókönyv - akkor jelentős lépéseket tudnának tenni a gazdaság kifehérítése felé.

Ráadásul vélhetően növelte a kínai jegybankon a nyomást a Facebook bejelentése is, amely szerint 2020-ban már elindítanák saját digitális fizetőeszközüket, a Librát. A Libra a tervek szerint ugyan kriptodeviza lenne, azonban értékét egy devizákból és egyéb eszközökből álló mögöttes kosár biztosítaná. Ez a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint közvetve tovább erősíthetné a dollár dominanciáját a nemzetközi fizetési forgalomban és tartalék eszközök között is, márpedig Kína ezt mindenképpen szeretné elkerülni.

A PBOC egyébként állítólag fontolóra vette a blokkláncon alapuló technológiát is az új deviza kifejlesztésénél, de úgy találták, hogy az egyelőre nem képes megfelelően nagyszámú tranzakciót egyidőben kezelni. A kínai szinglik napján, azon a napon, amikor a legtöbb online vásárlás zajlik az országban, idén másodpercenként 92 771 tranzakciót bonyolítottak az elektronikus fizetési rendszereken keresztül. A nagy kérdés csak az, hogy a kínai fogyasztók mennyire lesznek majd hajlandóak megbízni egy központilag kontrollált fizetési rendszerben.

Mung Chanchung, a PBOC szakértője a pénzügyi hírügynökségnek azt mondta, megpróbálnak majd kínosan ügyelni az egyensúlyra a pénzt használók anonimitásának megőrzése és a pénzügyi bűncselekményekkel szembeni fellépés között, azt viszont nem tudni, ez mit is jelent. A jegybank azt mondta, a felhasználók adatait nem fogják száz százalékban megosztani a bankokkal, de ez vélhetően keveseket fog megnyugtatni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK