Kitört az őrület a kormány terve miatt

Elképesztő mértékben drágultak az elmúlt napokban az áramszolgáltató részvények a Budapesti Értéktőzsdén, a befektetők láthatóan arra spekulálnak, hogy az állam megveszi a cégeket az RWE-től. Ez elvileg nyilvános ajánlatot vonhat maga után, a jelenleginél magasabb árfolyamon.
Lovas-Romváry András, 2013. október 30. szerda, 16:41
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt napokban hatalmasat emelkedett a két tőzsdei áramszolgáltató cég, az Elmű és az Émász árfolyama. A múlt héten még 10 000 forint alatti áron gazdát cserélő Émász részvények mára 15 800, a 13 000 forint alól induló Elmű részvények 17 000 forint fölé drágultak. Az áremelkedést nyilván az állam energiacég vásárlási tervei hajtják, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter korábban több lapnak is úgy nyilatkozott, hogy az év végéig sor kerülhet legalább egy közműcég megvásárlására, a pénteki Magyar Villamos Művek közgyűlés pedig döntést hozott egy kisebb, 11 700 darabos Émász részvénycsomag megvásárlásáról 8950 forinton az ózdi önkormányzattól.

Az Émász árfolyama
www.markers.hu

Bár a megvásárolandó közműcég egyelőre nem lett hivatalosan megnevezve, a piac a jelek szerint erősen bízik abban, hogy ez egy, esetleg kettő az RWE és az ENBW konzorcium többségi tulajdonában lévő céget jelent, az Émászt és/vagy az Elműt. A spekulációt erősítheti, hogy Marie Theres Thiell, az Elmű-Émász cégcsoport elnöke s egyben a két cég igazgatóságában a német RWE-csoport delegáltja februárban úgy nyilatkozott, a fő tulajdonos nyitott a két áramszolgáltató eladására megfelelő ajánlat esetén.

Egy ilyen ajánlat során a hatályos törvények szerint a vásárlónak - mivel nyilvános társaságban 33 százalékot meghaladó részvénycsomag adásvételéről van szó - nyilvános ajánlatot kellene tennie az összes részvényes számára. Az adásvétel árfolyama, egy bizonyos időszak (180 vagy 360 nap) tőzsdei forgalommal súlyozott átlagára, vagy az egy részvényre eső sajáttőke érték körül a magasabb árfolyamon.

A tőzsdei ár alacsony révén első körben a konszolidált saját tőke lehet irányadó. Ez az Elmű esetében valamivel 27 400 forint, az Émásznál 24 640 forintot meghaladó összeget jelentene részvényenként (A két cég megvásárlása összesen közel 200 milliárd forintba kerülne ezen az árfolyamon). A vásárlók lelkesedése így érthető, ráadásul ha az állam és a német tulajdonosok között ennél magasabb áron jön létre a tranzakció, akkor az az ár lehet az irányadó.

A rallyba beszálló befektetők a tőzsdei ár emelkedésével növekvő kockázatát az jelenti, ha az állam mégsem azt a szolgáltatót veszi meg, amelynek részvényeit megvásárolták, a rezsicsökkentés ugyanis eközben nyomás alatt tartja a cégek jövedelmezőségét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

fazekg, 2013.10.31 17:44

@Blama:
Nem kell elképzelni. Ez a kőkemény valóság, betűről betűre, műsor első sorból, 4D mozi, színes-szagos. És te vagy a főszereplő, csak gázsi nincs és a könnyek igaziak lesznek. Páratlan sors vár rád. ;)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2013.10.31 12:19

@Azazello: Nem egészen értem a megygőzésének technikáját, illetve és pontosabban: nagyon is értem.

Marad egyetlen lehetőség: a tekintélyelv. Ez a vereség beismerése.

A jog alkalmazása itt meglehetősen egyszerű, a magamfajta nímand is fel tudja fogni: ha valami érvénytelen, akkor érvénytelen és sohasem jött létre.

Kivéve, ha kegyuraink - jogszabályi felhatalmazással - úgy döntenek, hogy orvosolják a természett tévefdését és érvényessé teszik a szeződést.

A szerződés attól még "kishibás" ( hadd ne kelljen hivatkoznom ismét a közbenső ítéletre, illetve az egyéb szolgáltatások megítélésre, ami adott esetben az árfolyamrés miatt túlfizetés kompenzálása lesz ).

A szakmákat nem csak szakemberek tudják megítélmóni, mi tbb: nem csak szakembereknek van joguk megítélni. Ezen általános törvény alól a bírók sem kivételek.

A demokrata pedig nem súlyba tett fegyverrel szemléli a jogsértést, hanem harcol ellene. Akkor is, ha kegyuraink követik el. Politikai és gazdasági okokból, mert jogi szempontok, hát, itt bizonyos erősen a háttérbe szorultak.

De erről már mások többet, közelebbit tudnak mondani....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Azazello, 2013.10.31 11:50

@Blama: Továbbra is fenntartom: NINCS IGAZA! - de nem látom értelmét továbbiakban ezt boncolgatni.
(kezdem azt hinni, hogy ön komolyan azt gondolja, hogy azért mert jogszabályokból ollózik (persze nem jól alkalmazza ezeket), azért az érvelése szakszerű(bb) lesz.)

De mindettől függetlenül kérem tudomásul vételét annak (korábban már kimerítően írtam erről önnek), hogy egy jogállamban a legfőbb bírói döntést egy DEMOKRATA elfogadja! (és e tekintetben, mindegy, hogy a döntés szakmailag jó, vagy rossz) -persze elég viccesnek, akarom mondani nevetségesnek gondolom, hogy azt képzeli magáról, hogy szakmailag képes ezt megítélni egyáltalán, és pápább akar lenni a pápánál.

Nekem speciel kicsit jobb véleményem van a bírói kar szakmai kompetenciájával kapcsolatban..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2013.10.31 11:37

@Azazello: Áh, nem értem én azt.

Egyszerű lélek vagyok, magyarul beszélek.

Logikailag is egyszerű az érvelésem, hozzám képest Szabolcska Mihály kismiska...

No, az én logikám már csak ilyen:

Az egyik bíróság kimondja a szerződésről, hogy érvénytelen. A másik ugyanezt mondja, de érvényessé teszi - mert joga van hozzá.

Kérdés: érvénytelen volt-e a szerződés?

Az én nagyon szerény és egyszerű válaszom: igen, érvénytelen volt.

A következő lépés: az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása után új helyzet állott elő?

Válaszom: igen, a szerződés érvényes lett.

"Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről."

Ezért született csak közbenső ítélet, ha kegyuraink szövegét jól értelmezem.

Még egyszer, hátha végre megérti: van egy érvénytelen szerződés, amelyet érvényessé lehet nyilvánítani. Alapjában ez érvénytelen szerződés - ezért is helyezkedtek ekgyuraink arra az álláspontra, mint az alattuk levő bírók -, de az érvénytelenséget orvosolták: érvényessé nyilvánították a szerződést.

A hatásait ne tévesszük össze az eredendő érvénytelenséggel és ne felejtkezzünk meg rről: "Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről."

Egy érvényes és a felek akaratát (!) kifejező szerződésnél ilyesmire nem kerülhet sor.

A polgári törvénykönyv most idekopizandó rendelkezése viszont kissé az Ön ex tucn fogalmával szembemegy, ha Ön is igyekszik majd grammatikailag értelmezni a szabályt:

"238. § (1) Érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna." A hangsúly a "mintha" szón van.

A rendszer, a jogé sem tökéletes és a nyelvtani elemzés az Ön számára egyértelmnek tűnő dolgokat más fényben mutatja meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Azazello, 2013.10.31 11:26

@Blama:
Mint mondtam, felismertem, hogy nem érti!

Mégegyszer: NEM érvénytelen a szerződés!! (hiába írja le számtalanszor premisszaként az érvelésében, attól még nem lesz igaz) Ha egy bíróság ki is mondja az érvénytelenséget, DE egy felsőbb bírói fórum azt mondja, hogy érvényes, akkor sosem volt érvénytelen (ex tunc hatály van itt kérem (visszamenőleges)) - tudja követni ezt az absztrakciót!? (jogban vannak olyan fogalmak, mint fictio (fikció), vélelem stb.)
Már csak így működik a többszintű bírósági rendszer..

Ha pedig (ezúttal) figyelmesen elolvassa az "akarati elv" kapcsán általam írtakat, akkor észreveszi, hogy nem az írtam, hogy az akarati elv megsérésével teszi érvényessé a bíróság a szerződést, hanem épp ellenkezőleg, az akarati elv okán próbálja érvényben tartani (kiküszöbölni az esetlegesen érvénytelenséget okozó tényezőket)

A fenti okból sok szerződésbe bele is írják, hogy a szerződés egy részének érvénytelensége nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. - ezt persze egyfajta tautológia, mert a bíróság ezt magától is az esetek többségében megteszi magától.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html