Megéri ide tennie a pénzét - a haszon nem marad el

Az idei év legjobban hozó befektetései között vannak a zöld alapok Magyarországon is. Az árfolyamot nem pusztán a divat hajtja fel, teljesen racionális gazdasági tényezők is emelik. A környezettudatosságra való törekvés tartós, így a jövő is biztató.
Herman Bernadett, 2019. augusztus 14. szerda, 07:05
Fotó: Shutterstock

A környezetvédelem nem csak a modern hippik heppje, de egyre nagyobb üzlet is. A befektetési alapkezelők már több mint egy évtizede Magyarországon is felfedezték ezt a témát, amely egyre nagyobb hasznot hoz a befektetőiknek. Az OTP Klímaváltozás 130/30 alap például az év eleje óta 26 százalékot emelkedett, a K&H Öko alapja pedig 13 százalékos pluszban áll.

Nem pusztán divathóbort

Az OTP alapja az idén a teljes hazai részvényalap-piacot veri, gyakorlatilag csak egy-két orosz vagy román alap volt képes felvenni vele a versenyt. A 2008 elején indult konstrukció a válság után ugyan gyengén teljesített, de az elmúlt három évben már átlagosan évente több mint 13 százalékot szedett magára.

Az alap portfóliójának egy részét zöld energiával, egy másik részét víz- és szemétkezeléssel, illetve hőszigeteléssel, a harmadik részét pedig élelmiszertermeléssel foglalkozó cégek alkotják, amelyek közös jellemzője, hogy a fenntartható fejlődést szolgálják - magyarázza a befektetési politikát Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A K&H-nál hasonló az elv: az Öko alap olyan vállalatok értékpapírjaiba fektet, amelyek alternatív energiával, vízkezeléssel, és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentésével foglalkoznak.

Czachesz Gábor szerint az, hogy az ilyen cégek árfolyama emelkedik, nem pusztán a divatnak köszönhető. Az egyszer használatos műanyagok, a szívószálak betiltása sokkal kevésbé játszik ma még szerepet az árfolyamokban, mint az olyan gazdasági előnyök, hogy napelemekkel olcsóbb áramot termelni, vagy hogy a hőszigetelések iránti kereslet az uniós szabályozások miatt folyamatosan nő.

Feketelistát írnak a nagyok

A társadalmi megítélés is emeli persze az árfolyamot. Egy három nagy alapkezelőből - Amundi, HSBC és Schroders- álló befektetői koalíció nemrég felszólította az energiaipar szereplőit a klímatudatos cselekvésre, cselekvési tervek kidolgozására és közzétételére. A következő három évben csak az Amundinál 1425 milliárd eurónyi kezelt vagyont - azaz több ezer céget - kell egy speciális, erre a célra létrehozott szempontrendszer szerint átvilágítani, mert 2021 után nem akarunk tulajdonosok lenni olyan vállalatokban, amelyeknek indokolatlanul nagyok a környezeti ártalmai, társadalmi szempontból nem elég érzékenyek, vagy magas a szabályozói kitettségük" - mondja Forián-Szabó Gergely, az Amundi magyarországi befektetési igazgatója.

A három nagy alapkezelő, illetve más, hasonló elvek mentén gondolkodó vagyonkezelők együttesen elég nagy piaci erővel rendelkeznek ahhoz, hogy rákényszerítsék a cégeket a környezettudatos cselekvésre. A képviselőik a közgyűléseken vagy a különböző vállalatirányítási testületekben képesek arra, hogy beleszóljanak a nagyvállalatok stratégiájába. Bár konkrét cégnevet nem akart elárulni, Forián-Szabó annyit elmondott, jelenleg is rengeteg vállalat található az Amundi feketelistáján azért, mert nem feleltek meg a környezet- és társadalomtudatossággal kapcsolatos irányelveiknek. Az így kiszűrt cégek között szép számmal találhatóak például nyersanyag-kitermeléssel foglalkozó, energetikai, dohányipari, vagy fegyvergyártásban érintett társaságok is.

Magyarok a favoritok között

Az OTP-s klímaváltozás alap idei nagy dobása az amerikai Enphase Energy volt, amely napelemekhez gyárt olyan paneleket, amelyek a panelek által termelt egyenáramot alakítja át váltóárammá. Ezen a piacon a cég fő konkurenciája a kínai Huawei. Az amerikai védővámok és a Huawei elleni embargók hatására az árfolyama az Enphase árfolyama rakétaként lőtt ki. Két évvel ezelőtt még az egy dollárt sem érte el, egy éve 5 dollár körül volt, most 30 dollár fölött jár.

A hazai részvénypiacon is vannak olyan szereplők, amelyek a klímaváltozás ügyéért pozitívan tehetnek, ezért az alapkezelők ígéretesnek tartják a papírjaikat. Czachesz Gábor szerint szép jövő előtt áll az Alteo és a Masterplast is, Forián-Szabó emellett a Pannergy-t is érdekes befektetésnek tartja. Az OTP Alapkezelő a Masterplastban komoly befektetőnek számít, a Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint 6,7 százalékos pakettja van a szigetelőanyagokat gyártó társaságban.

Zöld kötvények

A részvények mellett a kötvénypiacra is betört a zöldítési láz, sőt a teljes pénzügyi szektorra egyre inkább jellemző a környezettudatosság. Az első green bondot (zöld kötvényt) a Világbank bocsátotta ki 2008-ban, a piac azóta egyre nagyobb, a becslések szerint a kibocsátások volumene az idén eléri a 250 milliárd dollárt. A zöld kötvényeket a kibocsátók azért dobják a piacra, hogy a befolyt pénzből környezetvédelmi, klímaváltozás hatásait csökkentő projekteket finanszírozzanak.

A legnagyobb kibocsátók között ott van a Világbank, de cégek és államok is vittek már a piacra zöld kötvényeket. A Financial Times néhány napja arról írt, hogy az idei második negyedévben új rekordot döntött a zöld kötvények piaca. Összesen 66,6 milliárd dollárnyi hitelpapírt bocsátottak ki 164 tranzakció során. Az első félévben így összesen 117 milliárd dollárnál tart már a kibocsátás. A kereslet óriási ezekre a papírokra, a Verizon távközlési cég februári 1 milliárd dolláros kibocsátását például nyolcszorosan jegyezték túl.

Az MNB is zöldítene

Nem csak a befektetési alapok és a kötvények, a teljes pénzügyi rendszer elindult a zöldülés útján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén februárban jelentette meg zöld programját a környezet megóvását célzó magyarországi pénzügyi szolgáltatások támogatása érdekében, illetve a piaci szereplők és saját ökológiai lábnyomának további csökkentésére.

Nemrég pedig azt is bejelentette a jegybank, hogy a devizatartalékában egy dedikáltan zöld kötvényekből álló portfóliót is létrehoz majd. A portfólióba a nemzetközi zöld standardoknak és a tartalékkezelés általános szabályainak megfelelő, úgynevezett "zöld címkével ellátott" kötvények kerülhetnek be, amelyek esetében a bevont forrást meghatározott, környezeti-energiahatékonysági szempontból hasznos, "zöld" beruházásra fordítja a kibocsátó.

Környezettudatos hitelezés

Az idén júliusban csatlakozott a jegybank az Energiahatékony Jelzálog Kezdeményezés (Energy Efficient Mortgages Initiative) elnevezésű európai platform Tanácsadó Testületéhez. A kezdeményezés az energiahatékony ingatlanvásárlások és az ingatlanokon elvégzett energiahatékonyság-növelő beruházások kedvezményes hitelekkel történő ösztönzését tűzte ki célul.

Az MNB várakozása szerint a nemzetközi partnerekkel és a projektben részt vevő hazai bankokkal való együttműködés nemcsak a jelzáloghitelek kockázatkezelésének fejlesztéséhez, de a magyarországi lakossági energiafelhasználás és a kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez is hozzájárulhat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK