Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
A szektorokat vizsgálva az orosz és török piacot emelte ki az igazgató, aki szerint elsősorban az erős belső keresleti kitettséggel rendelkező bankok, kiskereskedelmi és médiavállalatok papírjait tartja jó vételnek. Szalkai szerint ezek ugyanis középtávon is profitálhatnak a konjunktúrából. A magyar piacot a svéd alapkezelő egyelőre alulsúlyozza befektetései terén, a szakember elmondása szerint inkább egyedi részvények lehetnek attraktívak. A gyenge forint és az élénkülő külkereskedelem alapvetően az exportorientált cégeknek kedvez, ezeket a hazai tőzsdén a gyógyszergyártók képviselik. Ezenfelül az alapkezelőnél a megújuló energiára és energiahatékonyságra szakosodott vállalatokban látnak fantáziát. (Bár Szalkai konkrét cégneveket nem nevezhet meg, a Bloomberg adatai alapján az East Capitalnek egyebek mellett az Egisben, a PannErgyben és az RFV-ben van részesedése.)
A vártnál dinamikusabb német, indiai és kínai növekedés következtében további emelkedésre számít a régiós és nemzetközi tőzsdéken Pascal Curtet, a svájci Vontobel Asset Management vezérigazgatója. A szakember szerint a válság a végéhez közelít, azt követően pedig leginkább azok a piacok - így például a magyar, orosz és lengyel - teljesíthetnek jól, amelyeket a leginkább büntettek. Iparági szinten Curtet a görög válság során erős eladói nyomást elszenvedő pénzügyi szektor papírjaiban bízik, ennek megfelelően a magyar részvények közül az OTP-t tartja érdekesnek. Indoklása szerint a legnagyobb hazai pénzintézet kifejezetten jól vészelte át a válságot, amelyből ráadásul erős tőkemutatókkal került ki. Bár a magyar gazdaság bővülése továbbra is nyomott maradhat, valamint a gyengélkedő forint miatt fennáll az OTP portfólióminőségének további lényeges romlása, Curtet szerint a piac alulbecsüli a pénzintézet erős magyar és bolgár pozícióját, illetve meggyőző tőkehelyzetét. Az OTP-n kívül a szakember a lengyel bankokat, illetve a régiós olaj- és gázipari vállalatok részvényeit tartja vonzó befektetésnek.
Rövid távon mindenképpen szokatlanul bizonytalan a tőkepiaci helyzet, az európai kormányzatok tervezett pénzügyi szigorításával szemben ugyanis igen törékeny növekedési pálya áll - szögezte le a Napi kérdésére Stefan Herz, a Magna Eastern European Fundot kezelő csapat egyik tagja. A kilábalás folytatódását feltételezve azonban a szakember szerint további tőzsdei emelkedés is elképzelhető a jelenlegi történeti összehasonlításban alacsony értékelési szintekről, amelyek egyéb eszközosztályokkal, így a kötvényekkel szemben is kecsegtetőnek mondhatók. Régiós szinten ugyan az utóbbi időben a nemzetközi hangulat fontos szerepet játszott a tőzsdei árfolyamok mozgásában, Herz azonban úgy véli, az egyes országok sajátosságait (például a különböző gazdaságpolitikai irányvonalakat, illetve az olykor igencsak viharos belpolitikai helyzetet) nem szabad alábecsülni. A régiós tőzsdék mellett szól, hogy a feltörekvő gazdaságok közül itt kezdődött meg legkésőbb a kilábalás, így az irányadó kamatlábak is tovább maradhatnak alacsony szinten (vagy Magyarország esetében még csökkenhetnek is), ami adott esetben felpörgetheti a vállalati nyereségmutatókat is. Ráadásul a jelenlegi értékelési szintek mellett a régiós részvények kecsegtetőbbek ázsiai és latin-amerikai társaikéinál. Magyarországon Herz a Molt tartja csábító befektetésnek. Indoklása szerint az olajvállalat az utóbbi időben bővítette kutatás-termelési és feldolgozási üzletágait, valamint a kurdisztáni licenc (Bijeel és Shaikan mezők Gulf Keystone-nal közös) megszerzése is jelentős eredmény-hozzájárulást jelenthet a jövőben, ám a szakember szerint ez utóbbi tényezőt még nem árazta be a piac. A közép-európai részvények közül a bőkezű osztalékhozamot felmutató közműcégek, illetve a régiós privatizációs, illetve hatékonyságjavító intézkedések után tőzsdére kerülő vállalatok bizonyulhatnak jó vételnek.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!