Nem sikerültek túl jól az elmúlt hónapok az OTP részvényesek számára. Bár a bankpapír a másik három blue chiphez képest technikai szempontból még tartja magát, azonban így is 15 százalékot meghaladó mértékben esett árfolyama a január végén beállított csúcsához képest (az időközben kifizetett osztalékot is figyelembe véve).

A jelenség nem egyedi, a világ legfontosabb bankjainak részvényesei ugyanígy szenvednek. Amint arra a Financial Times (FT) és a Bloomberg is felhívta a figyelmet, a 39, a bázeli székhelyű Financial Stability Board által a globális pénzügyi rendszer szempontjából fontosnak minősített bank közül 16 részvényei már medvepiacban van, azaz korábbi csúcsukhoz képest 20 százalékot meghaladó mértékben estek.

Figyelni kellene a bankokra!

Ian Harnett, a londoni székhelyű Absolut Strategy Research globális stratégáját ez az FT szerint arra késztette, hogy figyelmeztetést adjon ki. Szerinte ugyanis az, hogy a globálisan fontos bankok közel fele esetében ilyen a hangulat, olyan tényező, amelyet a nagy jegybankoknak mindenképpen figyelembe kell venniük akkor, amikor a monetáris politikai további szigorításáról döntenek.

Nem véletlenül kerültek ezek a bankok a globális pénzügyi rendszer szempontjából fontos intézmények listájára, a döntéshozóknak figyelniük kell, mi történik velük. Az, hogy egyszerre szerepelnek ilyen pocsékul, a globális pénzügyi rendszerben növekvő feszültség jele - véli a stratéga.

Lemaradtak a bankrészvények

A Bloomberg által megkérdezett elemzők szintén aggodalmuknak adtak hangot, azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy ezen pénzügyi intézmények közül egyik sem amerikai.

A rosszul teljesítő bankok

A rosszul teljesítő bankrészvények listája az FT szerint a következő: Deutsche Bank, Nordea, ICBC, UniCredit, Crédit Agricole, ING, Santander, Société Générale, BNP Paribas, UBS, Agricultural Bank of China, AXA, Mitsubishi UFJ Financial Group, Bank of China, Credit Suisse és a Prudential Financial.

Ők úgy vélték, hogy a jelenségért leginkább felelős európai bankok esetében érthető a jelenség: az eurózóna gazdasága nem teljesít kiemelkedően jól, miközben az ECB szigorítással felérő lépésekre szánta el magát, amikor úgy döntött, hogy abbahagyja a kvantitatív lazítási programját (QE). Egy ilyen környezet pedig nem túl kedvező a bankok kilátásait illetően.

Erős függőség

Harnett továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett bankokban közös elem, hogy sokuk erősen függ a dolláralapú finanszírozástól, s ez egyre nehezebbé és drágábbá válik, ahogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is fokozatosan szorít a gyeplőn és egyre feljebb küldi az amerikai kamatokat.

A stratéga ugyanakkor arra is rámutatott, hogy 2007-ben, az amerikai jelzálogpiaci válság előtt - amely később globális pénzügyi válságba csapott át - kísértetiesen hasonló folyamat volt megfigyelhető a piacon. Először a nagy európai bankok részvényei kezdtek el esni, miközben a többi részvény még vígan felfelé menetelt. Ez a reakció akkor fontos figyelmeztető jelzése volt annak, ami a világra várt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!