Különös helyzetbe került a forint

Ismét a görögök kerültek a figyelem középpontjába. A helyzet elég súlyos, sokan a csőd bejelentését várják. A téma azonban már olyan régi, hogy a piac immúnissá vált - az euró erősödött a dollárhoz képest.
Ádám Zsigmond, 2011. április 26. kedd, 09:20
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az adósság átstrukturálása − ez volt a varázsszó a múlt héten, amellyel éppen riogatták a befektetőket. Ismét Görögországról van szó, az úgynevezett veszélyeztetett eurozóna-tagállamok közül ez az ország volt és van a legnagyobb bajban. Az átstrukturálás persze nem valamiféle közmegegyezéses megoldást jelent a problémára, kevésbé szemérmesen fogalmazva akár államcsődről is beszélhetünk. Az adósság átstrukturálása ugyanis természetesen a befektetők hozzájárulása nélkül történne − magyarán annak a deklarálását jelentené, hogy az ország nem tudja teljesíteni vállalt kötelezettségeit. Innentől kezdve számos megoldás lehetséges, például nem annyit fizet vagy nem akkor, amennyit és amikor kellene, esetleg a kettő kombinációja.

A lényeg, hogy innentől kezdve a befektetői bizalom kútba esik. A probléma ennél is súlyosabb, hiszen más államok is vannak csődfenyegetettségi helyzetben, s hiába kisebbek ott a gondok, kétségkívül léteznek. Egy precedens pedig másutt is növelné az effajta megoldás valószínűségét. Korántsem vehető még persze készpénznek a görögök csődje, pusztán fölöttébb felerősödött a szóbeszéd. Azért nem szerencsés olyat mondani, hogy ezzel riogatták a befektetőket, mert − lássunk csodát − azok egyáltalán nem riadtak meg. Minden jel szerint immúnissá váltak az eurózóna válsága iránt, amit jól mutat, hogy a dollár egyáltalán nem került ki nyertesen a történetből.

Másképp reagál tehát a piac, mint korábban, s igaz ez a forint árfolyamára nézve is. Régebben, amikor baljós jóslatok hangzottak el Görögországot vagy társait illetően, s ennek kapcsán felmerült az eurózóna összeomlásának víziója, az olyan devizák, mint a forint, még az euróhoz képest is rohamosan gyengültek.

Logikusabb persze úgy gondolkozni − s a jelek szerint most már ez történik −, hogy ha az euróban nem bízunk, nosza, keressünk olyan devizát, amely ezer szálon kapcsolódik Európához, de mégsem euró. Itt elsősorban az eurózónától tudatosan távol maradó országok jöhetnek szóba − ennek köszönhetik a skandináv devizák a közelmúltbeli szárnyalásukat. Amennyiben viszont a kockázatvállalási kedv megfelelő, ugyanígy szóba jöhet akár a forint is. Előállt tehát az a különös helyzet, hogy néhányan biztosabbnak gondolják a forintot, mint az eurót. Akár ezért, akár másért (elég jó most országunk marketingje is a nemzetközi porondon), immár 264 forint környékén jár az euró jegyzése.

Még ennél is egyértelműbb az az összefüggés, hogy az államkötvény-vásárlók sokkal szívesebben vesznek manapság magyar állampapírt, mint például görögöt. Ennélfogva nem meglepő, hogy állampapírpiacunk is jól teljesít. A három hónapos diszkontkincstárjegy aukciója a szokott unalom (amely alatt nem a kereslet gyengeségét, hanem a piac szinte teljes kiszámíthatóságát értjük) mellett zajlott, ehhez hozzájárult a jegybanki alapkamat várakozásoknak megfelelő változatlanul hagyása is. Az átlaghozam 5,94 százalék lett, a maximum két ponttal magasabb. Az államkötvény-aukciókon már érdekesebb volt a helyzet: a két rövidebb sorozatból mennyiségi emelés történt jelentős délutáni átlagáras többletértékesítéssel. A hosszabb sorozatból ugyanakkor csökkentették a mennyiséget. (Értelemszerűen ilyen körülmények közt nem került sor nem kompetitív értékesítésre.) Ebből arra következtethetünk, hogy a leghosszabb magyar államkötvény 2028-as lejáratához még nem annyira bátrak a befektetők, mint azt a kibocsátó várta. Pedig ehhez akár 7,06 százalékos hozam mellett is hozzá lehetett most jutni, míg a három- és ötéves kötvények 6,50 és 6,79 százalékos átlaghozammal találtak jelentős mennyiségben gazdára, csupán egy-két ponttal magasabb maximum mellett.


 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK