Nagyot kaszált a lakosság az OTP-ralin

Kihasználták a kisbefektetők a novemberi tőzsderalit, főleg az OTP-n kereshettek sokat. Az állampapírok is népszerűek voltak a hónapban.
Herman Bernadett, 2019. január 7. hétfő, 16:51
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Hatalmasat ralizott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tavaly novemberben, a hónap végén a BUX index 40 ezer pont fölött járt. Ki is használták a kisbefektetők a nagyszerű lehetőséget: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a hónap folyamán 28,8 milliárd forintnyi részvényt értékesítettek, miközben az emelkedő árfolyamokon 42 milliárd forintot kerestek. A háztartások részvényállománya november végén történelmi csúcsközelben, 590 milliárd forint fölött alakult ekkoriban.

A nem pénzügyi vállalatok papírjain is sokat lehetett kaszálni, ezek árfolyam-emelkedése miatt a kisbefektetők értékpapírszámlája 25,2 milliárd forinttal hízott a hónap során. Ezekből a papírokból azonban viszonylag keveset adtak el, csupán 5,7 milliárd forintnyit. Ennek köszönhetően november végén nem pénzügyi vállalatok részvényeiben 315 milliárd forintnyi megtakarításuk volt a háztartásoknak, ami történelmi csúcsnak számít. Sokkal többen igyekeztek nagyot kaszálni a 11 ezer forint fölé emelkedő OTP-részvényeken. A jegybank adatai szerint az egyéb monetáris intézmények (vagyis bankok) részvényeinek árfolyam-emelkedése 16,5 milliárd forintot hozott novemberben a befektetőknek, akik több mint 23 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el, hogy ebből részesüljenek. Banki részvényekben a hónap végén nem egészen 146 milliárd forintjuk volt a háztartásoknak.

Összesen 23 milliárd forintnyi banki részvényt adtak el a kisbefektetők, miközben az OTP árfolyama 11 ezer forint fölé emelkedett.

A háztartásoknak összesen 10 145,4 milliárd forintnyi értékpapírjuk volt a számláikon november végén, ami történelmi rekordnak számít. Ebből a legtöbb, 5 624,9 milliárd állampapírban.

A kisbefektetők összesen 37,8 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a magyar állampapírpiacon, ennek döntő részét ezúttal rövid lejáratú kincstárjegyekbe tették be. A lakossági államkötvények piacán nettó eladók voltak a kisbefektetők, de ebben szerepet játszhatott az is, hogy tavaly november vége felé járt le egy nagyobb Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat, amelyben 114 milliárd forint volt. Novemberben emiatt csökkent is valamelyest a háztartások hosszú állampapír-állománya, 2391 milliárd forint volt az októberi 2400 milliárd forintot meghaladó történelmi csúcs után. Rövid állampapírokból a kisbefektetők 3063,4 milliárd forintnyit tartottak, ami historikus rekord, devizás állampapírból pedig bő 170 milliárd forintnyi gyarapította a számláikat.

Az államon kívül más szektorok hitelpapírjai nem nagyon érdeklik a háztartásokat. Banki kötvényekben mindössze 44,4 milliárd, jelzáloglevelekben 1,1 milliárd forintjuk volt múlt novemberben. Érdekesség, hogy a háztartásoknál lévő banki kötvényállomány több mint háromnegyede devizás értékpapír. Az egyéb vállalati kötvényekben is mindössze 15,1 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van. Ennek részben az az oka, hogy kibocsátásból sincs sok mostanában, de szerepet játszik benne az is, hogy a lakossági kötvény-befektetők közül sokan pórul jártak az elmúlt években. Elbukták a pénzüket vagy annak egy részét egyebek mellett a Quaestor, a Hungária Értékpapír, az Enefi (korábban E-Star) és BTel kötvényesei is.

Befektetési alapokban lényegesen több pénzt tartanak a kisbefektetők, bár a mennyiség lassacskán csökken: november végén 3869,7 milliárd forint volt a náluk lévő volumen. A hozamot már nem termelő, sőt az alacsony kamatkörnyezetben a költségek miatt gyakran már negatív hozamot hozó pénzpiaci alapok állománya 240 milliárd forintra csökkent a lakosságnál. A többi befektetési alapé enyhén emelkedett 3 629,1 milliárd forintra. A lakosság főleg az ingatlanalapokat vásárolta tavaly, amelyekkel egyébként nem is járt különösebben rosszul.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK