Tarolt a szuperkötvény

A MÁP PLuszt valóban vitték a kisbefektetők, de az inflációt követő állampapírokon kívül mindegyik lakossági papír állománya esett - derül ki a friss számokból.
Herman Bernadett, 2019. július 10. szerda, 11:10
Fotó: Napi.hu

Bár csak júniusban indult az értékesítése, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) lett a legnépszerűbb állampapír az első félévben. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. friss adatai szerint az első félévben - vagyis az első három értékesítési héten - 882 milliárd forintnyi fogyott el a szuperállampapírból. Így javarészt ennek köszönhető, hogy hat hónap alatt több mint 500 milliárd forinttal nőtt az úgynevezett lakossági állampapírok állománya, és a félév végére meghaladta a 8200 milliárd forintot.

Ambiciózus célok

Az ÁKK idén 800 milliárd forinttal szeretné növelni a lakossági állampapír-állományt, ez azt jelenti, hogy az év végére 8440 milliárd forintnyi lakossági papírnak kell kint lennie a piacon. A MÁP Plusz első néhány heti értékesítési adatai biztatóak, a többi lakossági papír viszont egyáltalán nem megy ilyen jól. Csak a két inflációt követő értékpapír, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) és a babakötvény iránt van stabil kereslet, a többinél intenzív visszaváltások voltak az idén. Utóbbinál az értékesítés olyannyira felpörgött, hogy az első, 2032-ben lejáró sorozatból nemrég rábocsátást kellett végrehajtania az ÁKK-nak.

A szülők felismerhették, hogy a inflációt 3 százalékponttal meghaladó kamatú állampapír igen jó befektetés. Az idén ebből a sorozatból öt hónap alatt csaknem 6,5 milliárd forintnyit vásároltak. Tavaly egész évben 7,5 milliárd forintnyi 2032-ben lejáró babakötvény kelt el.

Lakossági állampapírok állománya (2019. jún. 30.)
ÁllampapírÁllomány (mrd Ft)
BMÁP461,0
PMÁP2777,8
Baba66,7
2MÁP394,2
1MÁP2773,7
FMÁP213,4
MÁP Plusz882,7
Kamatozó Kincstárjegy498,5
PEMÁP149,7
Összesen8217,6
Forrás: ÁKK

A nehezen fogyó lakossági papírok közül többnek az értékesítését megszüntette az ÁKK. Nem lehet már több Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP) jegyezni, vagyis a félév végén 461 milliárd forinton lévő, lassan csökkenő állomány tovább fogyhat majd. Nagyon gyorsan csökken az úgyszintén megszüntetett Kétéves Magyar Állampapírok (2MÁP) állománya is. Az első negyedévben még népszerű kötvényből, a második negyedévben 170,9 milliárdot váltottak vissza, illetve nem újítottak meg, ennek az is lehetett az oka, hogy a kisbefektetők már az új MÁP Pluszra vártak.

Gyorsan fogy a rövid papírok állománya

A megszűnő papírok között van még a Féléves Magyar Állampapír (FMÁP) is, amelynek az állománya csaknem 42 milliárd forinttal csökkent a második negyedévben, az év végére ez a papír a lejáratok miatt el is tűnik a rendszerből. A legnagyobb visszaesés azonban az Egyéves Magyar Állampapírnál volt (1MÁP), amelynek értékesítését tovább folytatja az államadósság-kezelő annak dacára, hogy racionálisan ezt az értékpapírt nem éri meg megvásárolni, hiszen a MÁP Plusz első évi kamata magasabb (3,785 százalék szemben az 1MÁP 3 százalékos kamatával), és a kamatfordulón veszteség nélkül visszaváltható.

Vagyis jelenleg a MÁP Plusz és a PMÁP az a két papír, amely számottevő növekedést hozhat az állományban. Az ÁKK azt szeretné, ha 2023 végére az háztartások birtokában lévő állampapírok állománya a 2018 végi duplájára, azaz 11 ezer milliárd forintra hízna.

A lakossági állampapírok állomány és a háztartások birtokában lévő állampapíroké nem egyezik meg, vannak még ugyanis lakossági papírok nem természetes személyek birtokában is, korábban ugyanis az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek, sőt még korábban akár cégek is vehettek ilyen értékpapírokat. A háztartások pedig nem csak kizárólag a lakossági papírokat, hanem az intézményi kötvényeket és kincstárjegyeket is megvehetik, az más kérdés, hogy nem éri meg nekik, hiszen azoknak a kamata alacsonyabb.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK