Lassan nő az euró szerepe

Évekig tartó csökkenés után tavaly újra növekedni kezdett az euró súlya a tartalékdevizák között, és ez a tendencia várhatóan megerősödik azzal párhuzamosan, ahogy az euróövezetben mérséklődnek a politikai bizonytalanságok - derült az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett jelentéséből.
Szepesi Anita, 2017. július 5. szerda, 17:20

A közös európai fizetőeszköz a világ tartalékdevizakészletében 19,7 százalékot tett ki a tavalyi év végén, 0,3 százalékponttal emelkedett a súlya, de így is alacsony szinten állt az előző hat, egymás követő évben elszenvedett csökkenés után - írta az MTI.

Benoit Coeuré, a francia központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a jelentést ismertetve rámutatott, hogy az euró szerepe, mint tartalékdeviza egészen a közelmúltig megszenvedte a politikai bizonytalanságokat, de változni látszik a piacok álláspontja, ami kedvezően hat a jövőben.

A tartalékdevizák között továbbra is vitathatatlan az amerikai dollár dominanciája, bár a 2007-ben mért 70,5 százalékról a tavalyi év végére 64 százalékra süllyedt a dollár súlya. A brit font súlya 4,4 százalékra, a japán jené 4,2 százalékra, a kanadai dolláré 2,0 százalékra, az ausztrál dolláré 1,8 százalékra, a jüané 1,1 százalékra, a svájci franké pedig 0,2 százalékra rúgott 2016 végén.

A kínai fizetőeszköz tartalékdevizaként való megjelenésének következményeként az Európai Központi Bank júniustól tartalékának egy kis részét, 500 millió eurónak megfelelő összeget, jüanban helyezett el.

Az áruk és szolgáltatások kereskedelmében ugyancsak nőtt az euró, mint fizetési eszköz aránya egy év alatt: a 2015 végén mért 29,4 százalékról 31,3 százalékra, ám így is jelentősen elmarad a 2012-ben regisztrált 44 százaléktól. A kereskedelemben is a dollár volt a leggyakrabban használt fizetőeszköz a maga 44 százalékos arányával.

A pénzpiacokon viszont csökkent az euró szerepe: a kötvénykibocsátásokban 24,8 százalékról 20,4 százalékra esett a tavalyi év végén az euróövezet egységes fizetőeszközének aránya.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK