Látszólag javult a Telekom

Elsősorban a rendkívüli tételek, a macedon leányvállalattal kapcsolatos vizsgálati költségek és elhatárolások idei hiánya miatt 20 százalékkal nőtt a Magyar Telekom első féléves profitja. Az e nélkül számolt EBTDA már csökkent, a menedzsment tartja idei céljait.
NAPI, 2012. augusztus 9. csütörtök, 06:33
Fotó: Napi.hu

Fenntartja idei céljait a Magyar Telekom, éves szinten az árbevétel legfeljebb 2 százalékos, a működéshez kapcsolódó EBITDA 4-6 százalékos csökkenését tervezik éves szinten - derül ki a társaság ma megjelent gyorsjelentéséből. Ugyanakkor ehhez jelentős költségcsökkentési intézkedéseket terveznek végrehajtatni az év második felében, nem csupán az általános költségek, de a marketing, a készüléktámogatások és az ügynöki díjak esetében is. Az ősztől életbe lépő vezetékes és mobil áremelés is hozzájárul majd az EBITDA cél teljesítéséhez - derült ki Chrisopher Mattheisen elnök-vezérigazgató gyorsjelentéshez fűzött kommentárjából.

A Magyar Telekom egyébként nagyjából a vártnak megfelelő számokat publikált az első félévre vonatkozóan, jelentős eltérést egyik soron sem lehet felfedezni a portfolio.hu elemzői konszenzusához képest. A nettó eredmény 4,4 milliárd forintról 10,7 milliárd forintra nőtt, ennek oka,hogy elsősorban a macedón leányvállalattal kapcsolatos vizsgálati költségek és az amerikai hatóságokkal kötött megegyezés keretében fizetett bírság idén már nem terhelték a társaságot. Ennek köszönhetően az EBITDA 44,6 milliárd forintról 49,6 milliárd forintra növekedett, azonban a rendkívüli tételek, tehát a bírság miatti céltartalékképzés, a telekom adó és a végkielégítések nélkül számolt, működéshez kapcsolódó EBITDA már 9 százalékos csökkenést mutat, 56,2 milliárd forint volt az első félévben.

Az árbevétel 1,3 százalékkal 145,5 milliárd forintra nőtt a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest A Rendszer Integrációs/IT valamint az energia viszonteladásból származó bevételek jelentős növekedése ellensúlyozni tudta a vezetékes és mobil hangalapú bevételek csökkenését. Emellett a növekvő TV, mobil internet és mobil készülékértékesítési bevételek is hozzájárultak a bevételek növekedéséhez. A forintgyengülés kedvező hatásának köszönhetően a nemzetközi leányvállalatok forintban kifejezett bevételei összességében közel változatlanok voltak, ehhez azonban az is kellett, hogy a forint átlagosan 10,4 százalékkal gyengébb volt a macedón dénárhoz képest és 10,5 százalékkal az euróhoz képest az idei második a tavalyi második negyedéveshez képest.

A személyi jellegű költségek 1,7 milliárd forinttal nőttek a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, mivel az ügyfélszolgálati, értékesítési és ügyfélélmény területeken dolgozó, korábban kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkatársak 2012 áprilistól a Magyar Telekom főállású munkavállalójaként dolgoznak tovább. Ebből következően a csoportszintű létszám közel 1 700 fővel nőtt. A változtatás következtében a személyi jellegű költségek 1,8 milliárd forinttal nőttek a második negyedévben és ezzel párhuzamosan ugyanennyivel csökkentek az egyéb működési költségek.

A nettó pénzügyi ráfordítások 8,1 milliárd forintról 7,3 milliárd forintra csökkentek. Ugyan a hitelportfoliót terhelő kamatkiadások a magasabb kamatlábak és a megnövekedett hitelállomány miatt nőttek, ennek hatását ellensúlyozza az 1,1 milliárd forint értékű, a SEC/DOJ megállapodáshoz kötődő kamatkiadás 2011 második negyedévében - áll a jelentésben.

A nyereségadó 39,6 százalékkal 5,2 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra csökkent a magasabb adózás előtti eredmény ellenére. A csökkenést az alacsonyabb halasztott adó kiadások, valamint a múlt év második negyedévében a SEC/DOJ megállapodással kapcsolatos - az adóból részint nem levonható - céltartalék képzés okozta.

A Társaság részvényeseire jutó eredmény (nettó eredmény) 4,4 milliárd forintról 10,7 milliárd forintra nőtt, tükrözve a magasabb EBITDA-t és az alacsonyabb nyereségadó kiadást. Az üzleti tevékenységből származó nettó cash flow 31,9 milliárd forinttal 95,5 milliárd forintról 63,6 milliárd forintra csökkent 2012. első félévében az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés oka elsősorban a működőtőke változása, mivel a társaság 2012. első félévében az SEC és DOJ vizsgálatokhoz kapcsolódóan 22,1 milliárd forintot fizetett ki. Ugyanakkor, ebből az összegből 11,5 milliárd forint céltartalék 2011 első félévében került megképzésre. A magasabb fizetett nyereségadó valamint a magasabb kamatláb és növekvő eladósodottsági szint miatt emelkedő fizetett kamatok is hozzájárultak a csökkenéshez.

A beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 13,5 milliárd forinttal 26,7 milliárd forintról 40,2 milliárd forintra nőtt 2012. első félévében az előző év azonos időszakához képest elsősorban a 10,9 milliárd forint összegű 900MHz-es spektrum licenszdíja, a magyarországi 3G/LTE költések, és a macedóniai 3G és optikai hálózatok fejlesztését célzó beruházások növekedésének következtében. 2012 első félévében CAPEX teljes összegéből a Telekom Magyarország szegmensre 32,0 milliárd forint, a T-Systems szegmensre 1,8 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 4,3 milliárd forintot, Montenegróban pedig 2,0 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.

A szabad cash flow (az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével / eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összege) 55,9 milliárd forinttal, a 2011. első félévi 63,8 milliárd forintról 2012. első félévében 8,0 milliárd forintra csökkent. Az alacsonyabb működéshez kapcsolódó EBITDA mellett elsősorban a beruházások növekedése és a beruházási szállítóknak történő magasabb kifizetések, valamint egy kábeltársaság akvizíciója okozta a szabad cash flow csökkenését.

A nettó adósságállomány a 2011. június végi 295,1 milliárd forintról 2012. június végére 324,2 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2012. június végén 39,3 százalékos volt.

 

A jelentés teljes terjedelmében itt elérhető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK