Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Rossz hírt tett közzé szerdán a Csepel Holding a tőzsde honlapján. A hajdan szebb napokat látott ipari cég Csepel Holdingot most tájékoztatta az Orosz Államvasutak, hogy az immár négy éve húzódó turbinás áramfejlesztő projektből a magyar cég számára nem sok babér terem. A részvénye is esik, csütörtökön napközben 520 forintig süllyedt a kurzus, vagyis 16,7 százalékos mínuszban is járt.

"Az Orosz Államvasutak (RZSD) jelezte, hogy a korábban az Excel Csepel magyar vállalat potenciális részvételével tárgyalt projekt az elmúlt években bekövetkezett jogi és pénzügyi környezetváltozás miatt már nem kínál számára effektív megoldást. Az RZSD így nem látja célravezetőnek a projekt megvalósítását, és részéről lezártnak tekinti az ügyet" - írták a közzétételben.

Az oroszok arra hivatkoztak, hogy az energia-átvétel kapcsán most már új föderális szintű rendeletek szabályozzák a vállalatot. A pénzügyi területen a devizában történő finanszírozási konstrukció az árfolyamkockázatok miatt nem lenne előnyös megoldás, mivel a cég állami tulajdonban van. Az importhelyettesítési politika fényében amúgy is inkább a helyi gyártmányú termékeket és orosz beszállítókat helyezik előtérbe a projektek megvalósítása során.

A Csepel Holding már évek óta azzal biztatta a befektetőit, hogy ez az oroszországi megrendelés fellendíti majd a céget. Most, hogy befuccsolt az ügylet, az cég igazgatósága kezdeményezte egy rendkívüli közgyűlés összehívását. A terv az volt, hogy a magyar cég 330 kW-os áram-, és hőtermelő kiserőműveket szállít majd az oroszoknak, a finanszírozásba beszáll majd az Exim is. A projektben több mint 900 berendezés legyártásáról volt szó, 3-5 évre adott volna folyamatos munkát és 500 új munkahelyet is teremtett volna a Csepel Holding korábbi közleményei szerint.

A Csepel folyamatosan úgy nyilatkozott tőzsdei közzétételeiben erről a projektről, mint ami halad, a legutóbbi, tavaly szeptember végén közzétett féléves jelentésben is arról írtak, hogy megteremtették a gázüzemű kiserőművek gyártásának csepeli feltételeit, a szükséges műszaki dokumentációk is rendelkezésre állnak. Az Exim is elvégezte a szükséges "due diligence" (átvilágítási) vizsgálatot a Deloitte, és a Tebodin tanácsadó cégek segítségével, és pozitív döntést hozott a projekt finanszírozhatóságáról. A cég még azt is kiemelte, hogy a mini erőművek exportja nem esik semmiféle korlátozás alá, sőt kedvezően hatna Paks 2 ellentételezésére, és megnyitna egy jelentős piacot más jelentős orosz vállalatok felé, amelyek több ezer hasonló berendezést vásárolhatnának.

Eddig azonban az orosz cégek nem álltak sorba a Csepel termékeiért, és a többi projekt sem áll jól. A féléves jelentés szerint öt éve húzódik már a Dubai Al Hikma projekt is. A magyar cég automatizált parkolót épített volna a dubaji toronyházba, de ez az ügylet sem alakult jól. A Csepel állítása szerint 2017 novemberében ismét megkereste őket a dubaji partner - akivel a szerződést 2015-ben felmondták, és arra kérte a magyar céget, hogy kapcsolódjon be az újrakezdődő munkákba. Nem sikerült azonban mindenben megegyezni, ezért a Csepel nem szállította le a berendezéseket.

A cég helyzete mindenesetre nem szívderítő. A Csepel saját tőkéje a halmozódó veszteségek miatt a konszolidált jelentések alapján már 2016 óta negatív, tavaly félévkor mínusz 243 millió forint volt. Ezt pedig rendezni kellene, amire több kísérletet is tettek. Két közgyűlést is tartottak, amelyen megszavazták, hogy a cég egyik szingapúri nagytulajdonosa R. Kalaichelvan 280 millió forint értékben tőkét emel a társaságban, a részvényes azonban fittyet hányt mind a tavaly júniusi, mind a tavaly novemberi határozatra, és nem tette be a magyar cégbe a szükséges pénzt.

Ez az ügy azért is pikáns, mert a közgyűlési határozatokban szereplő szavazatszámok szerint valószínűleg csak két részvényes, vagy annak képviselői vettek részt mindkét közgyűlésen. Ezek a Fehér és Fiai Kft. és R. Kalaichelvan lehettek. A júniusi eseményen Kalaichelvan részvényeivel nem szavaztak abban a napirendi pontban, amikor a 280 millió forintos befizetésről döntöttek, a novemberi közgyűlésen viszont a jegyzőkönyv szerint ő is, vagy a képviselője igennel voksolt erre. Az alaptőkét végül leszállították a cégben úgy, hogy a részvények névértékét 150-ről 9 forintra csökkentették, ezzel az alaptőke 347 millióról 20,82 millió forintra ment le.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!