Hatalmas lehúzásra bukkantak a bankoknál, a kisügyfelek jártak rosszul

A bankok Európa-szerte évi több száz millió eurót keresnek azon, hogy túlzottan drágán nyújtanak devizapiaci szolgáltatásokat - állapította meg az Európai Központi Bank (ECB) friss tanulmánya.
Lovas-Romváry András, 2019. június 18. kedd, 15:48
Fotó: Reuters - képünk illusztráció

Az ECB új tanulmánya szerint a kisebb vállalati ügyfelek számára jelentős felárral értékesítik a devizaárfolyamok kedvezőtlen elmozdulása ellen védő fedezeti ügyleteket a bankok Európa-szerte - írja a Financial Times. A piacon eddig is nyílt titok volt, hogy a bankok ceruzája "vastagabban fog" ezen a területen, amikor kisvállalati ügyfelekről van szó, ez azonban állítólag az első olyan vizsgálat, amely számokkal is alátámasztva bizonyítja az állítást.

A jelentés készítői szerint vannak olyan esetek, amikor a kisebb ügyfelek akár huszonötször nagyobb díjat fizetnek, mint a nagyobbak. Csak a vak nem látja, hogy a kereskedők rendszeresen és következetesen magasabb díjakat számolnak fel az olyan ügyfeleknek, akiknek nincsen devizakereskedési tapasztalata - mondta Harald Hau, a Geneva School of Economics and Management professzora, a hamarosan publikálásra kerülő tanulmány egyik társszerzője.

A vizsgálat mintegy 500 ezer forward származékos üzletet elemzett, amelyek ez euró/dollár keresztárfolyamra vonatkoztak (a forward ügyleteket általában egyedi igényekre szabják a kereskedők, ellentétben az egységesített banki futures ügyletekkel). A dealek 200 különböző bank összesen 10 ezer ügyfele számára köttettek. Az ügyfelek között a kis export-import cégektől kezdve a legnagyobb multinacionális vállalatokig az összes cégméret képviselve volt.

A következtetés erős: a vizsgált bankok évente átlagosan 638 millió extraprofitot tesznek zsebre az euró/dollár kontraktusok diszkriminatív árazásával. A legtöbb esetben a kisebb ügyfelek jellemzően 50 bázispont (fél százalékpont) jutalékot fizettek olyan tranzakciókért, amelyekért a nagy cégektől alig 5 bázispontot kértek el.

Ez azzal egyenértékű, mintha valaki besétálna egy autókereskedésbe és ott ötvenezer euróért vehetné meg azt az autót, amelyet mások ötezerért megkapnak. A hátrányos diszkrimináció szisztematikusan a kevésbé szofisztikált vállalati ügyfeleket, a kis export-import cégeket sújtja - mondta Hau.

Korábban meglehetősen nehéz volt felmérni, hogy a bankok hogyan árazzák a devizaügyleteket ügyfeleik számára. Azonban 2016-tól kezdődően a pénzintézeteknek az európai szabályozás szerint már több adatot kell közölniük a hatóságokkal. A mostani tanulmány friss adatokat tartalmaz és egy 2017-es jelentés frissített változata.

A bankok rendszerint azzal védekeznek az árazási gyakorlatukat ért kritikákkal szemben, hogy az ügyfelek egyedi igényeihez igazított szerződések költségei részükről is magasabbak. A tanulmány megállapítása azonban az, hogy a díjak sokkal inkább attól függenek, hogy a bank mit feltételez az adott ügyfél devizapiaci jártasságáról. Hu szerint ez az árazási gyakorlat azt eredményezi, hogy végül a kisebb cégek olyan drágának találják az árfolyamkockázat elleni fedezeti ügyletekek, hogy inkább nem is kötnek ilyeneket és végül fedezetlenül hagyják magukat.

A tanulmányban vizsgált 10 087 cég több mint fele mindössze egyetlen banknál kötötte devizaügyleteit. - emiatt ők átlagosan tizennégyszer magasabb jutalékot fizettek, mint azok az ügyfelek, akik legalább öt banktól kértek be árajánlatot.

A globális devizapiac forgalma a becslések szerint napi 5100 milliárd dollárra rúg. Ennek 65 százalékát a tíz legnagyobb piaci szereplő bonyolítja - írja az iparági összefoglaló. A bankok a korábbi nyomásnak, miszerint tegyék átláthatóbbá a devizapiaci tranzakcióik költségszerkezetét, rendszerint ellenálltak, mondván: az ügyfelek számára kevés pluszt hozna, ha átlátnák az árazási gyakorlatukat. Hu szerint azonban vizsgálatuk eredményei nyomán nehezebben lesz védhető ez az álláspont.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RonaGyuri, 2019.06.19 07:22

s ezek a nagyok hány nagyságrenddel nagyobb volumenű üzleteiről van szó???? =))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Katalin Kormos, 2019.06.18 20:12

Ha most az érintett bankok kapnának a központi banfelügyelettől egy hasonló mértékű büntetést cserébe, akkor olyan visítozást rendeznének Grönlandtól a Szenföldig bezárólag, hogy csak na......
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html