Kedd délelőtt jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 68,8 százalékát. Nagy Márton alelnök a sajtótájékoztatón elmondta, a vételhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye szükséges, ami december elejére érkezhet meg. A nemzetközi szakértők által meghatározott vételár részvényenként 3550 forint, az osztrák csomagért 13,2 milliárd forintot fizetett az MNB. Ezen az árfolyamon a BÉT teljes értéke 19,170 milliárd forint. Az MNB a kisrészvényesek számára vételi ajánlatot fog tenni- mondta az alelnök. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke emellett hangsúlyozta, a kisrészvényesek közül azok, akik el akarják adni a részvényeiket, ugyanazt az árat fogják kapni, mint az osztrákok.

Az utóbbi években a BÉT szerepe csökkent, a tőkepiacunk gyenge. A BÉT kapitalizációja a GDP 18 százaléka, ami elmarad a cseh vagy lengyel adattól. Új cégek alig-alig jutottak el a parkettre, pedig sok cég vált tőzsdeképessé. Az utóbbi években a tőzsde forgalma 70 százalékkal csökkent, a hazai megtakarítások szintén nem jutnak el a tőzsdére. Mindezekért szükségessé vált az állam, a jegybank beavatkozása.

Új stratégia

Az MNB, mint erős tulajdonos, új stratégiát alakít ki a tőzsde fejlesztésére - hangzott el a sajtótájékoztatón. Hatékony tulajdonosi struktúra és a kormánnyal való együttműködés a két fő pillére az új stratégiának. Fontos a brand építés is; külföldön rangot jelent tőzsdei cégnek lenni, miután a nagyobb transzparenciát az üzleti életben is elismerik. Magyarországon ennek még nincs értéke.

Az MNB új szekciók létrehozását is tervezi. a cél, hogy nemcsak a nagyvállalatokra koncentráljanak. Sok tőzsdén vannak jelen a kis- és középvállalatok is, egy külön szekcióban.

A magyar értéktőzsdének a térségben és a világban is szövetségesekre van szüksége a jegybank szerint. A végleges stratégiát január-februárra alakítja ki a jegybank a tőzsdével együtt.

Az osztrákok nyitottak voltak

Gerhardt Ferenc alelnök a tranzakció előkészítéséről elmondta: a folyamat az év elején egy informális beszélgetéssel indult. Az osztrákok nyitottak voltak erre. Egy átvilágítással kezdődött, júniusban tettek ajánlatot, amire szeptemberben válaszoltak az osztrákok, majd november elején állapodtak meg a részletekben.

A tőzsde ugyanolyan fejlődési szakaszt mutat majd föl, mint a Giro Elszámolásforgalmi Zrt. a megvásárlása után - tette hozzá. A pénzügyi közvetítésben is fontos a rezsicsökkentés, hogy a bankok, a tőkepiaci szereplők reális áron jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz - vélekedett az alelnök.

Az az elképzelés, amellyel az osztrákok annak idején nekikezdtek, hogy egy Bécs vezette közép-európai tőzsdeszövetséget építsenek ki, megbukott. Gerhardt szerint most az MNB-re vár a feladat, hogy az együttműködést valamilyen formában folytassák.

Állami cégeket a tőzsdére?

Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Márton elmondta: gondolkodnak az állami cégek tőzsdére léptetésén, ennek részletei a kormánnyal való együttműködéstől függ. Vannak cégek, ahol a többségi pakett kerül a tőzsdére - ez a privatizáció -, de van sok példa arra, hogy többségi állami tulajdonú bankok vannak kisebb részben a tőzsdén. Ilyen a lengyel PKO, amely egy nyereséges tőzsdei cég.

Nagy Márton szerint nem az a cél, hogy minél több céget juttassanak el a tőzsdére, hanem hogy olyanok lépjenek a parkettre, amelyek ott is tudnak maradni. A Napi.hu kérdésére, miszerint tőzsdére is kerülhet-e maga a tőzsde, Nagy Márton hangsúlyozta, hogy ez a végleges stratégia része kell, hogy legyen.

A vétellel a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER Zrt.) zöme is az MNB kezébe került, amiről Gerhardt úgy vélekedett, hogy az a BÉT elmaradhatatlan társa. A KELER mellett ott van a KELER KSZF Zrt., amely egyfajta garanciaintézet külön feladatkörrel. A lényeg, hogy olcsóbb elszámolást szeretne a jegybank - mutatott rá az MNB alelnöke.

Mi lesz az MKB-val?

Az MKB-val, mint a közeljövő lehetséges tőzsdei cégei kapcsán Nagy Márton elmondta, hogy a bank tervei között szerepel a tőzsdére lépés, de még a nem kötelező ajánlatok beérkezése előtt áll a pénzintézet. Az MKB esetében a 100 százalék eladása a cél. Az első körben nem lesz tőzsdei bevezetés, a 100 százalékot különböző befektetőknek szeretnek eladni. Az ár számít. Emellett az is fontos, hogy milyen fejlesztési stratégia lesz, megmarad-e a piacon a versenyhelyzet. Nagy Márton szerint időt kell adni az MKB-nak arra, hogy a reorganizáció sikeres legyen, ha ennek látszanak a jelei, akkor léphet majd a tőzsdére.

Milyen gazdaságfinanszírozási modellt követ az MNB?

Arra a kérdésre, hogy angolszász vagy európai típusú, azaz tőkepiaci vagy a bankrendszeren alapuló gazdaságfinanszírozási modellt preferál-e az MNB Nagy Márton elmondta: nem tennék le egyik mellett sem a voksukat. Ezek egymás mellett létezhetnek - tette hozzá. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a világban van példa a tőzsde jegybanki tulajdonlására - például Sanghajban. Ha Magyarországon tőkepiacot akarunk építeni, ahhoz először tulajdont kell szereznünk, a hagyományos eszközök erre nem elegendőek - emelte ki.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!