Szerdán a kora délelőtti órákban a forint újra gyengülésnek indult, a kedd késő délutáni 298,36 forintos szintről 299,66-ig gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben; 11 óra körül 299,41 forinton jegyezték az eurót, kora délutánra azonban ismét 299 alá süllyedt az árfolyam. A dollárral szemben 0,3 százalékos gyengülés után 229,60 forintnál járt a jegyzés, míg a svájci frankért 243,20 forintot kértek.

Az euró/forint árfolyamát egyértelműen magyar események mozgatják. Az újabb devizahiteles-mentéssel és a jegybanki tartalékkal kapcsolatos hírek rángatják a forint árfolyamát. Több devizapiaci elemző is megemlíti reggeli kommentjében, hogy a piacokat az MNB jövőbeli monetáris politikájával kapcsolatos bzonytalanság nyomasztja.

A forint piacán egyértelmően a félelem az úr, hiszen mindenféle összehasonlításból gyengén jön ki a magyar deviza - írja Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője reggeli hirlevelében. A szakember szerint emögött az új MNB vezetés unortodoxiáját anticipáló eladók vannak, és az elemző szerint van is mutől tartani, hiszen a "legfrissebb sajtóhírek szerint az MNB devizatartaléka a legújabb devizamentő csomag keretében részben a devizahitelesek zsebébe vándorolna.

Az okok a rossz kommunikációban keresendőek, miután semmi biztosan nem lehet tudni a belengetett intézkedések módjáról - vélekedett a Napi Gazdaság Online-nak Ruzsonyi Ákos, aki szerint a héten meglehet a 300 forintos euró is.

A Commerzbank devizapiaci üzletkötője szerint az a baj, hogy a piac szempontjából a magyar kormány hitelessége nem áll épp a magaslaton, így az elmúlt években történtek alapján a piac már szinte automatikusan a legrosszabb forgatókönyvre készül. Ezért nem meglepő, hogy bármilyen, a devizatartalékkal kapcsolatos megjegyzés üzenete a piacok felé a forinteladás.

Nem is olyan rossz a terv?

Az Equilor reggeli hirlevelében a devizahitelesek megmentésével kapcsolatos hírek mellett megjegyzi Szijjártó Péter "verbális intervencióját" is, aki a Dow Jones-nak adott interjújában jelezte, hogy az export bővülését nem a forint gyengítésével akarják elérni. A jegybankkal kapcsolatos bizonytalanság mellett azonban az Equilor elemzői sem mennek el szó nélkül. Hírlevelükben megjegyzik: "egyre több a kérdés és egyre kevesebb a válasz". Az elemzők szerint vélhetően csak kisebb forinterősödést hoz majd Szijjártó kommentje a kormányzat részéről.

A devizahiteles mentésről (végtörlesztés) kiszivárgó tervek azonban az Equlior szerint korántsem lenne olyan rossz a bankszektor számára. A kérdés szerintük az, hogy a pénzintézeteknek a nem-fizető hiteleknek mekkora részét kellene elengedniük. A 90 napon túli késedelmes hitelek 60-80 százalékára már úgy is céltartalékot képeztek a bankok (az IFRS számviteli szabályoknak megfelelően), így e hitelek jelentős része már veszteségként megjelent - írja az Equilor hírlevelében. Ha tehát a késedelmes hitelek 60-80 százalékát el is engedi a szektor, akkor az nem csökkenti a profitot, ha pedig még le is írhatják ezt a bankadóból, akkor az eredő hatás pozitív is lehet. Ha pedig az MNB beállna hitelleváltások mögé a devizatartalékból, akkor forintpiaci negatív hatása sem lenne, és a devizatartalékok szintjét is csak kisebb mértékben, 2-3 milliárd euróval csökkentené (a 33 milliárd euróról).

Ugyanakkor azt is megjegyzik: nagy problémát jelenthet viszont, hogy e konstrukció arra ösztönözhetné a hitelesek több mint 80 százalékát kitevő, 90 nap késedelmet nem elérőket is, hogy ne fizessék törlesztéseiket, hiszen számíthatnak arra, hogy a későbbiekben újabb mentőcsomag érkezik. A terv tehát csak úgy működhet, ha egy múltbeli időpontig késedelembe esőkre vonatkozik, és a kormány hangsúlyozza, hogy további segítségre már nem számíthatnak a devizahitelesek. Ellenkező esetben könnyen a visszájára sülhet el a program.

Az európai piacokon az olasz fejlemények, illetve az Európai Központi Bank (ECB) és a brit jegybank (BoE) csütörtöki ülése előtti kivárás dominálhatja a kereskedést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!