Az ECB csütörtöki döntésével a negatív tartományba csökkentette az egynapos banki betétek után fizetendő kamatot. Ezzel arra próbálja ösztökélni a kereskedelmi bankokat, hogy forrásaikat ne nála parkoltassák, hanem a hitelezés bővítésével ezek az összegek a gazdaságba áramolva minél inkább támogassák az eurózóna elképesztően gyatra gazdasági növekedését.

Azonban a rendkívül alacsonyan tartott kamatoknak következtében értelemszerűen a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betétek kamatai is a mélybe süllyedtek az elmúlt évek folyamán, így érthető, ha ezt a kamatpolitikát éles kritikák is érik, főleg Németországból. A csütörtöki döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi, az ECB elnöke ezekre a kritikákra próbált egyértelmű választ adni.

A német ZDF tévétársaság riporterének kérdése szerint a német takarékbankok szövetségének véleménye az, hogy a negatív kamatláb bevezetése tulajdonképpen a megtakarítók vagyonának kisajátítását jelenti. A riporter azt is megkérdezte, mi Draghi üzenete a német megtakarítók számára, akiket sújtanak a rendkívül alacsony kamatlábak.

Draghi válaszában igyekezett leszögezni, hogy szerinte a kérdés ilyen megközelítése súlyos félreértésen alapul. Mint mondta, az általuk meghatározott kamatok nem az embereknek, hanem az ECB-vel kapcsolatban álló bankoknak szólnak, s az már a bankok ügye, hogy a betéteseiknek milyen betéti kamatokat kínálnak. Persze - mondta Draghi - a lépés nyomán a bankok dönthetnek úgy, hogy tovább csökkentik a betéteseiknek kínált kamatok összegét, ha úgy gondolják, megtehetik ezt. Ez azonban nem az ECB döntése, hanem az adott banké. Így szerinte teljességgel hibás az a feltételezés, hogy az ECB célja lenne a megtakarítók kifosztása.

Mi csak növekedést akarunk

A mostani döntés egyértelműen a gazdasági növekedést kívánja támogatni. Szerinte ha a növekedés beindul, akkor a banki kamatok is visszatérnek ezzel párhuzamosan a magasabb tartományba. Ugyanakkor mélységesen megérti azon megtakarítók aggodalmát, akik egész életükben félretettek azért, hogy nyugdíjas korukban megtakarításaikból legyenek képesek finanszírozni kiadásaikat. Különösen igaz ez a biztosítótársaságok ügyfeleire, akik jelenleg aggódnak, mivel befektetéseik hozamában csökkenést látnak. Azonban Draghi válasza az ő aggodalmaikra is annyi, hogy ha ismét beindul a gazdasági növekedés, akkor a kamatok emelkedésével ezen hozamok is emelkedni fognak.

Az ECB egyébként külön közleményben is igyekezett megnyugtatni az aggódó betéteseket. Ebben röviden megpróbálja elmagyarázni kamatpolitikájának lényegét, s azt, hogy a kamatokon keresztül miként tudja élénkíteni a gazdaságot. Mint írják, a negatív kamatláb nem érinti a betéteseket, ez csak az ECB-nél a bankok által elhelyezett egyes betétekre lesz érvényes. Persze - ahogy már Draghi kifejtette - a kereskedelmi bankok ezek után dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb betéti kamatokat kínálnak, ugyanakkor a hitelek kamat is mérséklődni fog, a fogyasztók és a vállalatok olcsóbban juthatnak hitelhez, s ez élénkítheti a gazdaságot - véli az ECB. Elemzők ugyanakkor pont ezzel az állítás valóságtartalmát vitatták a legtöbbet az elmúlt napokban. Példaként hozták fel Dániát, ahol a negatív jegybanki kamat bevezetése után nemhogy csökkent volna, de emelkedett a bankok által nyújtott hitelek kamatlába.

Ha a fegyver visszafelé sül el

A kereskedelmi bankok ugyanis nem merték betéteseikre ráterhelni a negatív jegybanki betét okozta veszteségeket, féltek ugyanis, hogy emiatt nagymértékű betétkiáramlás indulna meg tőlük. Így veszteségeik fedezése érdekében a hiteleken elért kamatbevételeiket próbálták növelni, a hitelkamatok növelésével. Így ott a jegybank pont a kívánttal ellentétes hatást ért el a negatív ráta bevezetésével.

Az egyszerű kérdésre, miszerint az ECB lépéseivel miért bünteti a megtakarítókat és jutalmazza a hitelfelvevőket a közös jegybank a már megszokott választ adta. Bár a jegybank egyik alapvető feladata - a közlemény szerint - hogy döntéseivel többé vagy kevésbé vonzóvá tegye a megtakarítást, vagy a hitelfelvételt, nem céljuk sem a megtakarítók, sem a hitelfelvevők jutalmazása, illetve büntetése.

A kamatok mérséklésével arra kívánják ösztönözni az embereket, hogy kevesebbet takarítsanak meg és többet költsenek, a vállalatokat pedig, hogy beruházzanak, s ezzel a lassabb gazdasági növekedéssel jellemzett időszakokban élénkítsék a gazdaságot. Ellenkező helyzetben a kamatok emelésével a megtakarítások növekedésén, illetve a hitelfelvételi kedv csökkentésén keresztül hűthetik a gazdaságot. Ezzel azonban az ECB szerint nincsenek egyedül, minden jegybanknak ez a feladata.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!