Már csak napjaink vannak mindent eladni?

Hamarosan itt a május és a részvénypiacok innentől kezdve rendszerint rosszabbul teljesítenek. Bár a stratégia nem működik minden évben, hosszabb távon azonban impresszív eredményeket tud felmutatni.
NAPI, 2011. április 20. szerda, 17:45

Az egyik legismertebb tőzsdei szlogen mondás szerint "sell in may and go away", azaz április végén érdemes kiszállni a részvényekből, s vissza sem szállni a részvénypiacra addig, amíg el nem jön a Halloween, azaz november eleje. Az első hallásra meglehetősen egyszerűnek és bárgyúnak tűnő hiedelemnek meglepően sok alapja van, s mint több tanulmány is bizonyítja, nem csak az amerikai részvénypiacon, de a világ más tőzsdéin is van létjogosultsága.

Az Standard & Poor's szakértőinek tavalyi tanulmánya szerint például januártól májusig a német részvénypiac átlagosan 3,3 százalékos hozamot produkált, miközben a júniustól szeptemberig tartó időszak átlagosan 1,42 százalékos veszteséget hozott. Hasonló arányokat mutattak ki a francia és az olasz tőzsde esetében is. A legrosszabb nyári teljesítményt, 7,1 százalékos veszteséggel a finn tőzsde mutatta, a második leggyengébben pedig Portugáliában szokott sikerülni a nyár. A lisszaboni piacon az év első öt hónapjában átlagosan 3,8 százalékos profitra lehetett szert tenni, ám aki ahelyett, hogy szabadságra ment volna és a május-szeptemberi időszakban is a piacon maradt, szinte a teljes addigi nyereségét elvesztette, a periódus átlagos hozama ugyanis mínusz 3,02 százalékos volt.

Az Új Zélandi Massey Egyetem két kutatója nemrég a brit részvénypiac teljesítményét vette górcső alá a Marketwatch egy korábbi írása szerint. A kutatók 1993-ig tanulmányozták az Egyesült Királyság tőzsdéinek havi teljesítményét valamilyen fajta szezonálisan visszatérő ismétlődés után kutatva. Az egyetlen használható megállapításuk szerint a Halloween hatás 71 százalékban verte a piacot minden két éves és 82 százalékban minden ötéves periódusban. 10 éves periódusokat vizsgálva az adj el májusban vegyél vissza októberben stratégia az esetek 92 százalékában jobb teljesítményt hozott a vedd meg és tartsd stratégiánál.

Az amerikai részvénypiaccra vonatkozóan több tanulmány is létezik, Mark Hulbert a Marketwatch stratégája az elmúlt öt évet vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ha valaki májusban a részvényekből kincstárjegyekbe rakta át a pénzét, akkor éves szinten 3,6 százalékot vert rá hozamban azokra, akik folyamatosan tartották részvényeiket. Egy másik kimutatás szerint 1950 óta az Egyesült Államokban  a Halloween-hatást kihasználó befektetők (azaz a november elején részvényt vásárlók) 10 ezer befektetett dollárral 473 ezer dollárt kereshettek, míg az év rosszabbik felében vásárlók kumuláltan 32 dollár veszteséget halmozhattak volna fel. Ez a hatás egyébként a 70-es évektől erősödött fel, előtte nem volt érdemi különbség az év két fele között tőzsdei teljesítmény szempontjából.

Persze a hosszabb távon érvényes stratégiákkal a legnagyobb baj az, hogy nem biztos, az adott évben is működni fognak. Jó példa volt erre a 2008-2009-es téli szezon, amikor a Dow Jones Industrial 12 százaléknál is többet veszített értékéből október és április vége között, ugyanakkor a 2009 május elején beszállók 8200 pontos Dow Jones Indsutrial mellett vehették fel pozícióikat és október végén már 9700 pontos indexértéknél szállhattak ki.

Ugyanakkor tavaly már helyreállt a tőzsdék rendje, 2009 novemberétől 2010 április végéig 1450 pontot emelkedett a Dow Jones Industrial, míg a május-októberi szezon mindössze 124 pontos emelkedést hozott. Nem beszélve arról, hogy az áprilisban inkább a pihenést választó részvényvásárlók idegeiket is megkímélhették, hiszen május első hetében következett a néhány óra alatt 1000 pontos indexesést hozó villámkrach és az augusztus végéig tartó rendkívül volatilis időszak a piacon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK