Az eredeti, a városvezetőség által beterjesztett javaslat 4 százalékos, inflációkövető emelést tartott volna indokoltnak. Eszerint a például a vonaljegyért 320 forintot kellett volna fizetni a jelenlegi 300 forint helyett, míg a 30 napos normál bérlet ára 9400-ról 9800 forintra emelkedett volna. Ikvai-Szabó Imre előterjesztőként arról beszélt, hogy ha nem emelkednek a jegyárak, az 7-8 milliárd forint kiesést jelent a fővárosi cégnek. A BKV pénzügyi helyzetéről szólva azt mondta: nem arról van szó, hogy rossz a bevételek elosztása, hanem, hogy a fővárosi cég alulfinanszírozott. A vitában Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság elnöke arról beszélt, hogy a jegyáremelés önmagában "nem old meg semmit" a BKV-nál, mivel az informatikai rendszer átállításának költsége és a bliccelők számának növekedése miatt a jegyáremelésnek csak egy kis része jelenne meg a társaságnál bevételként. Emlékeztetett arra: a szakbizottság szerdán úgy döntött, azt javasolja a közgyűlésnek, hogy ne változtassanak a jegy- és bérletárakon. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője a városüzemeltetési bizottság szerdai ülése után az MTI-nek azt mondta: a bizottság belátta, hogy a 4 százalékos emelés a BKV bevételeit csak 0,6 százalékkal növelné, és nőne a bliccelők száma is.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!