Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Elsősorban az Indiában kialakult szárazság miatt 12,5 millió tonnával maradhat el a globális cukorkínálat a kereslettől a 2015-16-os termelési időszakban. Ennél kevesebb, 9,8 millió tonnás "hiány" mutatkozhat a következő, 2016-17-es idényben. A két termelési szezon alatt a világ cukorkészletei több mint 22 millió tonnával mérséklődhetnek, ez várhatóan 2,5 millió tonnával marad el a 2008-2009-es és 2009-10-es szezon alacsony cukortermelésétől, ami a cukor fontonkénti árát több évtizede nem látott magasságba, 30 dollárcent fölé emelte (1 font=0,4536 kilogramm) - mondta Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

Az indiai termelés most esett vissza hét éves mélypontjára, 25,4 millió tonnára, ami a szubkontinens délnyugati részére visszatérő szárazság következtében állt elő. A thaiföldi cukortermelés 600 ezer tonnával, 9,8 millió tonnára csökkenhet. A nagyobb kereskedőházak prognózisa szerint Brazília cukortermelése 35,5 millió tonnás rekordszintre ugorhat, miután a magasabb árak a cukorgyárakat arra késztetik, hogy az édesítőszer gyártását helyezzék előtérbe az etanollal szemben.

A világ cukorrépa-termesztése 3,5 millió tonnával, 37,9 millió tonnára emelkedhet a mostani szezonban, ehhez hozzájárult, hogy az Európai Unióban 2 millió tonnával nő a termelés, miután a cukorrépa vetésterülete 8 százalékkal haladta meg a tavalyi, négy évtizedes mélypontot.

A cukor árának esetleges további emelkedése érintheti Magyarországot is, mert az évi 375-400 ezer tonnára tehető belföldi cukorfogyasztásból csak 125 ezret fedez a hazai termelés. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kristálycukor kilójának átlagára idén júliusban 249 forint volt, szemben az év eleji 222 forinttal. 2015. júliusában még átlagban 187 forintot kellett adni a kristálycukor kilogrammjáért.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!