Megbírságolta a 4iG-t a jegybank

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB - derül ki a jegybank közleményéből. Már korábban Rogán Antal partnerét is hírbe hozták az üggyel.
Szabó Dániel, 2020. január 23. csütörtök, 08:49
Fotó: Napi.hu

Még a nyáron jelentette be a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., hogy előbbi megvásárolja a T-Systems Magyarország Zrt.-t. Az üzlethez bár még a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjába is belépett a társaság, de végül az akvizíció elmaradt. Az ügynek azonban ezzel még nincs vége.

Most az MNB közölte, hogy a kibocsátókkal kapcsolatos folyamatos felügyelése során több körben adatokat kért be a két cégtől az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán, a döntéssel kapcsolatos bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek. A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót - áll a jegybanki beszámolóban.

A Telekom esetében azt állapították meg, hogy  bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg a cég, de az MNB-nek erről küldött feljegyzésében nem indokolta megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel a Telekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az Telekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat - írja az MNB a beszámolóban.

A 4iG-ben nyáron szerzett irányítói befolyást a korábban Mészáros Lőrinc jobbkezeként számon tartott Jászai Gellért.

Miről is van szó?
A bennfentes információk késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges. A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Rogán Antal embere lehet a háttérben?

A bennfentes kereskedelem miatt már Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének vezetője is bejelentést készült tenni. A TEBÉSZ elnöke szerint bár a 4iG csak december 10-én jelentette be, hogy mégsem vásárolja fel a Magyar Telekomtól a T-Systems Magyarországot, de a vállalat részvényei már 10 nappal korábban esni kezdtek. Pedig még december elején is sorra érkeztek a hírek a 4iG által megkapott milliárdos állami megbízásokról.

A kikért részvénykönyvekből pedig az látszott, hogy a bejelentést megelőző napokban egyetlen viszonylag nagyobb, de 5 százalékosnál kisebb tulajdonos kezdett pánikszerűen eladni, a Monavis Holding. A társaságnak az a Kertész Balázs a tulajdonosa, aki ügyvédként Rogán Antal gazdasági ügyeit intézte.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK