Megdöbbentő árkülönbségek az olajpiacon - itt a magyarázat

Sosem látott szintre tágult a Brent és a mindenki által követett amerikai WTI olajfajta közötti árkülönbség. A Concorde elemzői megfejtették, mi áll a háttérben.
NAPI, 2011. február 11. péntek, 15:50

Az elmúlt hetek egyik legérdekesebb olajpiaci folyamata az amerikai benchmark WTI light sweet alulteljesítése a világ többi jegyzett olajárához képest - áll a Concorde elemzésében. Jelenleg a Brent olaj majdnem 102 dollár, és a többi benchmark, így pl. az Ural, és a másik fontos amerikai benchmark Louisiana Light is a csúcsok közelében tartózkodik: a Brentnél jobb minőségű Louisiana Light 103 dollár, a közép-európai régiónak fontos Ural pedig 98 dollár. Ezzel szemben a médiában legtöbbet publikált WTI olajár mindössze 87 dollár körül van. A WTI-Brent olaj közötti különbség még soha nem volt ilyen nagy, majdnem - 15 dollár(!), korábban általában a WTI olaj a jobb minőség, alacsonyabb kéntartalom miatt többet ért, mint a Brent. Emellett például az USA benzin nagyker ár is csúcson van, azaz itt sem érezni az olcsóbb WTI hatását.


Mi történik Nyugat-Texasban? 

Az amerikai könnyű olaj - WTI (West Texas Intermediate) - neve a származási helyére (Nyugat-Texas), valamint a fajtájára (intermediát, átmeneti bázisú) utal. Az elmúlt időszakig a WTI ára a Brent-féle árához képest prémiumot tartalmazott, 2-3 dollárt hordónként. Ennek alapvetően két oka van: az alacsonyabb kéntartalom, és a szállítási költségek miatti prémium. Tavaly év vége óta azonban a két olajfajta relatív árazásában fordulat állt be.


Mindkét olajfajta könnyű olajfajtának számít (light crude), vagyis a víznél kisebb a sűrűsége. A WTI kéntartalma kisebb (kb. 0,24 százalék), vagyis "édes" (sweet), mint a Brent-é (0,37 százalék). Az alacsonyabb kéntartalom miatt nagyobb arányban állítható elő belőle jó minőségű üzemanyag (benzin, kerozin stb.). Ezen ok, és geológiai elhelyezkedése miatt - bár kitermelése folyamatosan csökken -, az Egyesült Államok legjelentősebb olajfajtája.


A WTI olajkontraktus fizikai leszállítási pontja Cushing (Oklahoma), ami az Egyesült Államok szívében fekszik, és csak vezetékes szállítás révén érhető le, ami nyilvánvalóan többletköltséget jelent a tengerparti leszállítási pontokhoz képest (pl. Rotterdam). A Cushingban található tárolók névleges befogadó kapacitása jelenleg 52 millió hordó. Ebből mintegy 10 millió hordónyi kapacitást olajkeverésre tartanak fent, a maradékból pedig biztonsági okok miatt csupán 92-93 százalékot használnak ki, azaz mintegy 39 millió hordónyit. A cushing-i tárolókapacitás elvileg az amerikai olajkészletek kb 10-12 százalékának tárolását teszi lehetővé.

Nem fér ki a csövön

Év eleje óta a cushingi készletek szintje elérte a kapacitások maximumát. Noha tervben van a tárolókapacitások bővítése további 10 millió hordóval, a plusz kapacitások üzembe helyezésére még legalább egy évet várni kell.

Pillanatnyilag a legnagyobb gondot az okozza, hogy míg a Cushingot elhagyó vezetékek kapacitása nem nőtt, addig a nemrég üzembe helyezett új vezetékeken egyre több kanadai eredetű olaj érekezik Cushingba, illetve az Egyesült Államokba. Mivel Cushingból valójában csak egy irányba tud továbbhaladni az olaj (Chicago felé), az is problémát jelent, ha ennek a térségnek az olajfelhasználása relatíve alacsonyabb, (pl. legutóbb a szélsőséges időjárási viszonyok miatt ), mint az Egyesült Államokban bárhol máshol. Az elkerülő vezetékek építése folyamatban van, de még évekbe telik, mire üzembe helyezik őket.


Itt a legolcsóbb az olaj a világon

Amíg a cushingi leszállító ponton megjelenő kereslet-kínálati viszonyokon alapuló WTI ára mesterségesen alacsonyan áll (contango, pozitív forward görbe meredekség a túlkínálat miatt), addig a szintén alacsony kéntartalmú mexikói-öböl parti olajárakat tükröző louisianai könnyűolaj ára a Brent fellett áll 2 dollárral és a jövőbeli árfolyamokat tükröző forward görbéje is inkább lapos (az erős kereslet miatt).

A fentiek miatt lehet, hogy a legtöbbet publikált, és nagyon figyelt WTI olaj kezdi elveszítheti a jelentőségét, mind az olajkitermelők nyereségessége, mind pedig például az inflációs hatások szempontjából.

Azok a kitermelés fókuszú olajvállalatok, (többek között a kelet-európai kitermelők, így az OMV és a MOL, valamint az oroszok) amelyek nem a WTI olajat használják árazási benchmarkként, a látszat ellenére valójában éves rekord közeli olajárat érhetnek el az értékesítésen, amely - természetesen az adózási hatásokat figyelembe véve - a profitjukra is pozitív hatással van. Természetesen az, hogy egy részvényt érdemes-e megvásárolni, sok egyéb tényezőtől is függ, önmagában a magas olajár még nem biztos, hogy ok a vételre. De a csökkenő olajár önmagában most nem ok arra, hogy essen az árfolyamuk - mivel a nekik releváns olajár még nem esett a csúcsokhoz képest.


Ideje leváltani a WTI-t

Mivel a kitermelő államok többsége még a WTI árához köti saját olajfajtájának árazását, ezek a mesterséges, kapacitás szűkével kapcsolatos problémák felvetik a WTI benchmark szerepének elvesztését. Az állami szaúdi olajvállalat (Saudi Aramco) már egy ideje a WTI helyett egy magasabb kéntartalmú olajfajtákból álló index (Argus Sour Crude Index) használatát fontolgatja az Amerikába irányuló olajexport ármeghatározásához.

Elképzelhető, hogy a többi jelentősebb olajkitermelő ország is követi majd a szaudiak példáját.

Hosszútávon vélhetően igen, főként azért, mert a WTI olaj jobb minőségű, emiatt több értékesíthető késztermék nyerhető ki egy hordóból, mint pl. a Brent vagy az Ural esetében. Emiatt is valószínűleg kiépülnek majd azok a kapacitások, melyek a olaj WTI kontraktusának elszámolási pontjánál tapasztalható túlkínálatot megszüntetik. A rövidtávú árfolyammozgások azonban ettől eltérhetnek. Egyébként a piac is erre számít, így például a júniusi WTI-Brent spread már csak -7 dollár, igaz, ez még mindig extrém eltérés a hosszútávú átlaghoz képest.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK