Bár a hét második felében komoly elbizonytalanodás történt, ha ezt korrekcióként és nem trendfordulóként vesszük tekintetbe, azt mondhatjuk, a forinttal nagyjából most minden rendben van. Az euró 265-270 forint körüli értéke kifejezetten elfogadható árfolyamnak tűnik, különösen ha tekintetbe vesszük a júliusi egy százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést.

A három hónapos diszkontkincstárjegy-aukció eredménye is maximális optimizmust tükrözött. A 8,05 százalékos átlaghozam, a csaknem 180 milliárdos kereslet igen biztató. Amellett, hogy hosszú hónapok óta nem volt ilyen alacsony a hozam (ezen azonban a kamatcsökkentésre tekintettel aligha lehet csodálkozni), talán azt érdemes kiemelni, hogy közel fél százalékponttal lejjebb van a jegybanki kamatnál. Ez pedig azt jelenti, hogy további kamatcsökkentési várakozások vannak.

Persze ha a kamat elindul valamerre, akkor a piac rendszerint a lépések ismétlődését várja, amit aztán önbeteljesítő jóslatai útján gyakran ki is kényszerít. Azonban az egyszázalékos kamatcsökkentés azt is jelenti, hogy a korábban megszokott kis lépések politikájára nem biztos, hogy a jövőben lehet számítani, nagy lépésekből pedig kevesebbre és/vagy ritkábban van szükség. Ugyanakkor a csökkentés ellenére még mindig magas szinten áll a kamat (az uniós országokkal összehasonlítva), így a további csökkentési várakozásokat nem lehet alaptalannak tartani.

Mint ahogy a kedvező nemzetközi helyzetet nagytételű állampapír-kibocsátásokra is felhasználja az állam, logikus, ha a jegybank is ebben a légkörben tolja lefelé a kamatot, amíg csak akarja és tudja anélkül, hogy ez a forint árfolyamával kapcsolatos gondokat okozna. Tehát könnyen lehet, hogy a nagy lépés nem a szokásos kis lépések sorozata helyett volt, hanem egyszerűen azért, mert olyan a helyzet, hogy kis lépésekkel most csak nagyon sokára lehetne célhoz érni.

A trendek extrapolálására szinte minden körülmények között hajlamos prognóziskészítők tehát fokozottan bíznak a további kamatvágás(ok)ban. Ráadásul a mértéket tekintve is hajlamosak a trendszemléletre, azaz nem kevesen úgy gondolják, hogy a csökkentések most nem havi fél-, hanem havi egyszázalékos mértékben történnek majd. Akár igazuk is lehet, persze értelemszerűen így a folyamat rövidebb lefolyású lesz, hiszen azért van egy alsó határ. Más kérdés, hogy ez tényleg messze van, mert a mostani kamat is még igen magas.

A tizenkét hónapos diszkontpapír 7,84 százalékos aukciós átlaga is igen szép eredmény, s önmagában véve - történetiségében vizsgálva a kérdést - annak is örülhetünk, hogy a leghosszabb papírok hozama is nem sokkal jár 8 százalék fölött. A két adatot egymás mellé téve azonban itt észre kell vennünk, hogy - ilyen magas szintek és ekkora lelkesedés mellett - nem egészen normális dolog, hogy egy 15 éves papír szignifikánsan magasabb hozammal forog, mint egy egyéves... Szakkifejezéssel: inverz hozamgörbének semmi jele, sőt kifejezetten az ellenkezője látszik kialakulni. Mindez azt jelenti, hogy a hosszabb távú kilátásokat illetően még a mostani euforikusnak nevezhető hangulatban is van némi szkepticizmus.

Talán azért, mert némi nyugtalanságra adhat okot, hogy a hazai makrogazdasági helyzet mintha kívül esne a befektetők érdeklődési körén. Igaz, sok hír nincs, sem jó, sem rossz, mindenesetre az esélylatolgatások egyáltalán nem arról szólnak, sikerül-e és ha igen mikorra, rendbe tenni a hazai gazdaságot, mekkora lesz az infláció, mikor lehet euróra átállni stb.

Ehelyett mindenki a globális hangulatot vizslatja, s azt találgatja, vajon vége van-e a válságnak. Most pozitívak a vélemények és a fejlemények e körben, így a hazai piaci helyzetet (forint, állampapír, de a részvényeket is ide sorolhatjuk) szinte kizárólag a nemzetközi tendenciák, ezen belül a feltörekvő országok általános megítélése határozza meg. Ez pedig korántsem biztos, hogy így marad hosszabb távon. Ezért aztán biztos, ami biztos alapon a válság elmúltát hirdetők is inkább rövidebb állampapírokat vesznek. Mert még aki úgy véli, hogy elmúlt a válság, annak a gondolkodásán is nyomott hagyott, ezért már számol vele, hogy bármikor jöhet egy újabb.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!