Szerteágazó, a bevezetés folyamatát lépésről lépésre áttekintő kutatást adott ki a Világgazdasági Fórum (WEF), amitől újabb előrelépést várnak a hivatalos forrásból, központi bankok által kibocsátott digitális pénz (Central bank digital currency - CBDC) bevezetésében. A kérdést az elmúlt években kezdték komolyabban kutatni, de mint a jelentés is külön kiemeli, gyakorlati tapasztalatok nincsenek. Ha egy állami intézmény digitalizálná a pénzét, kitaposatlan ösvényre tévedne.

A digitális pénz megkönnyítené az intézményi és a magán felhasználók számára is a határokon átnyúló fizetéseket, és általában is pozitívan hatna a készpénz visszaszorításában.

Kapcsolódó

Azonban ilyen esetben külföldiek is könnyen juthatnak CBDC-hez, ami felvet gazdasági és szabályozói kérdéseket. Egyáltalán nincs rendezve a hitelesítési kérdéskör, vagyis a hamisítás kiküszöbölése, ami egy bankjegy esetében lénylegében megoldott kérdés. Indokoltak is a biztonsági aggodalmak, az InsideBitcoins digitális pénzekkel foglalkozó szaklap legutóbbi összesítése szerint hackerek 2011. óta több mint 11 milliárd dollár értékben loptak el különböző kriptovalutákat.

Nyögvenyelős folyamat

Az elképzelésnek túl nagy támogatottsága még nincs, de ez most megváltozhat, miután több nagy központi bank létrehozott egy munkacsoportot, ami a bevezetés gyakorlati szempontjaira és az esetleges kockázatok kezelésére dolgozna ki gyakorlatokat. Kanada, Anglia, Japán, Svédország jegybankjai, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Fizetések Bankja azt akarják elérni, hogy a kibocsátott digitális pénz ne borítsa meg a kiépült bankrendszer működését.

Továbbra is rendezetlen kérdés, hogy egy ilyen folyamatban milyen munkamegosztás kell a szervek és a vállalatok között, és olyan témák is rendezetlenek, mint hogy ki vezesse az ügyfélszámlákat, átvehetné ezt a funkciót a központi bank vagy ezt továbbra is meg kell hagyni a pénzpiaci szereplőknek.

A központi bankok az alaposan letesztelt megoldásokat szeretik, úgyhogy még el kell telnie néhány évnek ameddig megjelenik a CBDC

- írta elemzésében a Teunis Brosens, az ING témával foglalkozó közgazdásza.

Nem akarnak lemaradni

Az állami szereplők azzal együtt, hogy nem akarják elkapkodni a kockázatos lépéseket, túl sokáig nem várhatnak, mert a verseny egyre élesebb lesz. Hatalmas lendületet kapott az egész kriptopénz iparág, amikor a Facebook által vezetett cégcsoport bejelentett egy saját digitális fizetőeszközt.

A libra hirdetett célja az volt, hogy a bankosítatlan területeken is elérhetők legyenek a pénzpiaci szolgáltatások. Azonban a bejelentés azt érte el, hogy a szabályozók észbe kaptak, hogy egy magánvállalat versenytársként megjelenhet egy olyan ágazatban, ami az szuverenitás egyik legfontosabb területe, a pénzverés.

Ennek megfelelően össztűz zúdult a Facebookra és a partnereire, és a különböző szabályozói gáncsoskodás végül sikerrel járt, egymás után buktak ki a tagok, és úgy tűnik, a Facebook is elengedte az ötletet.

Azonban így is megmutatta a libra, hogy a technológia már elérhető, és egy kellően erős szereplő végső soron akár ki is szoríthatja az államot a pénzvilágból. Kína például már állítólag tavaly novemberben kész volt piacra dobni a digitális jüant, ami vélhetően azért nem történt meg, mert a libra kivéreztetésével megszűnt a sietség.

Idővel akár a forint is sorra kerülhet

Jelenleg nem tudunk arról, hogy digitálisra váltanák a magyar fizetőeszközt, noha Matolcsy György jegybankelnök egy digitális eurázsiai fizetőeszközben látja a jövőt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban nagyon aktív az innovatív pénzpiac fejlesztésében, ebbe illeszkedik az azonnali fizetések rendszerének márciusi indulása. A jegybank ugyancsak kiadott nemrég egy fintech stratégiát, és mint azt Kandrács Csaba, a területen illetékes alelnök a lapunknak adott interjúban elmondta, a kérdéskört nemzetstratégia érdeknek tartják.

Mint megtudtuk, ugyan pénzt nem bocsát ki digitálisan a jegybank, a leginkább a bitcoin miatt ismert blokklánc technológiával már kísérleteznek. A piaci szereplőkkel való egyeztetésen korábban felmerült egy modern, osztott főkönyvi technológián alapuló adatbázis létrehozásának ötlete - közölte a Napi.hu megkeresésére az MNB.

A folyamatban lévő fejlesztés megteremtené az átjárást a jelzáloghitelező bankok és az e kölcsönöknél hitelfedezeti biztosításokat kínáló biztosítók között, ami sok, az ügyfelek számára is hátrányos félreértést kiküszöbölne. Segítségével a biztosítók és a bankok első körben a hitelről és a hozzá kapcsolt hitelfedezeti biztosításról biztonságosan, naprakész információkat tudnak megosztani egymással.

- A digitális fejlesztéseknél egyébként is szükségesnek tartjuk a pénzügyi intézmények fokozott szerepvállalását. Ha a megoldás pozitívnak bizonyul, akkor további innovációk is várhatók az MNB részéről - közölte a jegybank.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!