Megkérdőjelezhetik az INA-s koronatanú vallomását

A Sanader-per koronatanúja, Robert Jezic már több mint egy éve nem fizette be a horvát bíróság számlájára azt a pénzt, amelyet állítólag a Mol az INA ellenőrzésének megszerzéséért fizetett Ivo Sanadernek, az elmaradást a védelem a tanú igazmondásának megkérdőjelezésére használhatja fel - írta a Jutarnji List című zágrábi napilap kedden.
MTI, Napi.hu, 2013. december 17. kedd, 12:20
Fotó: Napi.hu

Jezic 2012 októberében ígérte meg a zágrábi megyei bíróságon, hogy 30 napon belül befizeti a bíróság számlájára azt az 5 millió eurót, amelyet vallomása és a vádirat szerint is a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt adott kenőpénzként Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek az INA irányítási jogaiért cserébe. Ez azóta sem történt meg.

Az üzletembert a lap értesülései szerint egy zürichi kórházban ápolják, orvosai azt mondták, hosszabb ideig nem lehet majd vele kapcsolatba lépni, így nem tudja azt sem elmondani, miért késlekedik a befizetéssel - írta az MTI.

Az említett 5 millió euró lett volna a fő tárgyi bizonyíték az ügyben, ezzel lehetett volna bizonyítani, hogy Sanader valóban elfogadott kenőpénzt, és azt Jezic külföldi cégének számláján rejtette el. A befizetés helyett viszont Jezic először nem volt hajlandó átvenni az ítéletről szóló végzést, majd a svájci központú Dioki Holding nevű cég nyújtott be panaszt a döntés ellen azzal az indoklással, hogy a bíróság törvényt szegett, amikor a végzést nem a cég svájci címére küldte el, hanem Jezic címére. Az üzletember pedig éppen azzal indokolta, hogy nem vette át a dokumentumot, hogy azt a Dioki Holding zágrábi leányvállalatának címezték, aminek szerinte semmi köze az ügyhöz - írta a Jutarnji List.

A lap szerint Jezic azzal érvelt, hogy mivel az ítéletet nem a megfelelő módon kézbesítették, ez felmenti az abban foglaltak teljesítése alól. A kihallgatás során Sanader ügyvédei azt próbálták bizonyítani, hogy Jezic valójában pénzt mosott a svájci cégen keresztül, ezért feltették a kérdést, hogy ha az Sanader pénze lenne, miért nem adta azt neki vissza. Jezic ezt azzal indokolta, hogy nem akarta visszaadni, mert tudta, kenőpénzről van szó, és azt a horvát államnak akarta visszafizetni függetlenül attól, hogy elítélik-e Sanadert vagy sem. Azt állította, hogy Sanader a barátja volt, aki megkérte, szervezze meg, hogy egy 10 millió eurós külföldi átutalást kaphasson kézhez. Jezic állítólag ezt azért vállalta, mert abban az időben Sanader volt az ország legbefolyásosabb embere. A pénzt két 5 millió eurós részletben kellett volna kifizetni fiktív tanácsadói szerződéseken keresztül. Az első részletet 2009 júniusában folyósították, és Jezic vallomása szerint annak ellenére, hogy neki csak 10 százalékos részesedése volt a svájci cégben, sikerült úgy intéznie, hogy a cég többségi tulajdonosai ne tudjanak a befizetésről.

Mivel Jezic még nem fizetette be a pénzt, a Jutarnji List szerint minden bizonnyal ez lesz a Sanader-védelem egyik kulcspontja, amellyel megkérdőjelezhetik Jezic teljes vallomásának igazságtartalmát. Az 5 millió euró nélkül - amely kézzelfogható bizonyítékként szolgálhatna arra, hogy Sanadert megvesztegették - a Legfelsőbb Bíróság az erre a vádpontra vonatkozó ítéletet különleges odafigyeléssel kell, hogy megfontolja - írta az újság.

A Mol mindvégig határozottan cáfolta a gyanúsítást, Sanader pedig ártatlannak vallotta magát. A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben nem jogerősen 10 év börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanadert a Hypo Bank és az INA-Mol ügyek egyesített perében háborús nyerészkedés, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés miatt. Az INA-Mol-ügyben a bíróság csak azt találta bizonyítottnak, hogy a tízmillió eurós kenőpénz felét kifizették. A magyar vállalat visszautasította az ítéletben elhangzottakat, közölve: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK