Megtáltosodott a forint

Ahogy javulnak az esélyek a görög helyzet rendeződésével kapcsolatban, úgy erősödnek a feltörekvő országok devizái, köztük a forint. Bár a jegybanki alapkamat már csupán 5,75 százalék, a rövid lejáratú állampapírok hozama továbbra is alacsonyabb az alapkamatnál.
Ádám Zsigmond, 2010. március 8. hétfő, 08:46
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke

Bár konkrétan még nem sok minden történt Görögország ügyében (mindössze annyi, hogy bejelentettek egy megszorító csomagot), az ország problémáinak megoldódását illetően jókora optimizmus uralkodik a piacon. Van, aki a megszorító csomagtól és van, aki külső segítségtől vár eredményt, netán a kettőtől együtt, mindenestre a lényeg, hogy egyre inkább dominánssá válik az a vélemény, miszerint a probléma ha nem is rögtön, de idővel bizonyosan megoldódik.

A megoldási lehetőségek szerteágazóak - legérdekesebb ötlet talán az, amely az országot lakatlan szigetek eladására buzdítja. (Nem véletlen persze, hogy az ötlet onnan jött, ahonnan leginkább a külső segítséget várják.) Ennek hatására javulófélben van a tőzsdei hangulat is, s erősödnek a feltörekvő országok devizái, így a forint is. A forint teljesítményét a már hat százalék alá helyezett alapkamat sem rontotta le, nemhogy gyengült volna az árfolyam, de kifejezett erősödésbe kezdett. A hét elején még alig 270 forint alatt tartózkodó euró csütörtök estére már csak 267 forintot ért, sőt a hét során ennél alacsonyabb értékkel is lehetett találkozni.

Csütörtökön Görögország-ügyben azért is fellélegezhetett a piac, mert viszonylag könnyen sikerült eladni a tízéves görög államkötvényeket. Igaz, magas (de az előzetes várakozásokhoz képest jobb) hozammal. Itt kell megjegyezni, hogy aki euróbefektetési lehetőséget keres, annak érdemes megfontolnia görög állampapírok vásárlását - a hozamszint nagyjából három százalékkal magasabb a német papírokénál, a devizanem ugyanúgy euró, s a kockázat tagadhatatlan ugyan, de a görög állam esetleges csődje, ha jogilag nem is, de piaci hatását tekintve az eurózóna egyfajta bukásával lenne egyenértékű.

Jogosan lehet tehát bízni abban, hogy minden előzetes tiltakozás ellenére, ha tényleges, kézzelfogható baj van, az eurózóna többi tagállamai, vagy legalábbis közülük néhányan, valamilyen formában a zsebükbe nyúlnak. (Ha mégsem, az adósság fejében talán akár le lehet foglalni, mondjuk, egy szigetet...)

A hazai állampapírpiacon úgy látszik, továbbra sem hagyott alább az optimizmus, legalábbis a kamatcsökkentések folytatódását illetően, noha a jegybanki kamat már hat százalék alatt jár, így egyre kockázatosabbnak tűnik tovább csökkenteni. Az optimizmusra elsősorban a három hónapos diszkontkincstárjegyek piacán tapasztaltakból következtethetünk. A múlt heti aukción az átlaghozam 5,49 százalék lett.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az alapkamat és a kincstárjegyhozam közti különbség ugyan már nem túl nagy, de egyértelműen még legalább egy - szokásos, negyed százalékpontos mértékű - kamatvágás beárazását jelzi. Szintén a kamatcsökkentési reményeket mutatja, hogy a mostani hozamszint hét ponttal alacsonyabb az előző hetinél, pedig az előző aukció idején már a mostani kamat volt érvényben. A tizenkét hónapos papír is jól szerepelt, itt 5,56 százalékos átlaghozam alakult ki.

Az optimizmust nem csökkenti a választások közeledte sem, ami pedig hagyományosan a piac elbizonytalanodását szokta okozni. Ennek oka lehet, hogy a nemzetközi befektetők gyakorlatilag biztosra veszik a választások eredményét, s a hivatalba lépő új kormányt nem tartják gazdasági szempontból "veszélyesnek". Mint ahogy azt a tényt sem, hogy Magyarország nem rendelkezik eladható szigetekkel...

Ismét kötvénycsere-aukciót tartott az ÁKK, ezúttal 2012/B és 2012/C papírokat lehetett 2014/C sorozatúra cserélni. A 2012-es kötvényeket 5,92, illetve 5,96 százalékos hozamszinten számították be, s az ezekkel fizetők 6,58, illetve 6,56 százalékos átlaghozamon jutottak hozzá a 2014-es kötvényhez. Ez is mutatja, hogy a kötvényeik futamidejét növelő befektetők most magasabb hozamra számíthatnak. Igen komoly különbség alakult ki mára a rövid és a hosszú lejáratú papírok hozama között, azaz a hozamgörbe egyre meredekebben ível felfelé.

A leghosszabb, 15 éves papír a referenciahozamok tanúsága szerint például már 7,38 százalékos hozamot biztosít azoknak, akik meg merik venni abban a reményben, hogy ennél magasabb már nem lesz. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy amennyire komoly a piaci szereplők optimizmusa rövid távon, annyira nagy bizonytalanságot látnak hosszú távra nézve...

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK