A szerdai Napi Gazdaság cikke

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) feladata a magánnyugdíj-pénztáraktól átkerülő eszközök kezelése, ám az értékesítési stratégiákról az ÁKK csak javaslatokat fogalmazhat meg. A döntés a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap irányító testülete kezében lesz, ezt a testületet pedig három minisztérium vezetői fogják kinevezni. Mint Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádiónak elmondta, a 3000 milliárd forint körüli értékű portfólió 45 százaléka állampapír, ezt bevonják, nem kerül vissza a piacra. A nem állami eszközök esetében a cél, hogy veszteség és a piac megzavarása nélkül értékesítsék ezeket.

Az ÁKK végzi az átkerülő portfóliók értékelését és elszámolását, az elszámolóár valószínűleg egy hó végi záróár lesz, mivel nem valószínű, hogy a pénztárak egyszerre át tudják adni az eszközöket - mondta a Napi Gazdaság kérdésére Borbély. Mivel legkésőbb február végéig lehet eldönteni, hogy ki akar maradni a pénztárakban, az elszámolás legkorábbi időpontja március vége lehetne. A bevont állampapírok mellett mintegy 850 milliárd forintnyi befektetési jegy van a pénztáraknál, ez az ÁKK javaslata szerint nagyobb csomagokban bankokhoz és befektetési szolgáltatókhoz kerülhetne, aukciós értékesítési módszerrel. E szereplők rendelkeznek ugyanis a szükséges tőkeerővel, így vállalni tudnak fél-, egyéves eladási moratóriumot, amivel elkerülhetők a nagyobb piaci zavarok.

A 300 milliárdosra becsült részvényvagyonból százmilliárdot tehetnek ki a magyar részvények. Ez is tetemes mennyiség, a tőzsde egyheti teljes forgalmának felel meg, emiatt az ÁKK nem javasolja a tőzsdei eladást. Mint lapunk kérdésére Borbély elmondta, a kisebb részvények esetében először megkeresnék a kibocsátókat, a nagyobbaknál, például OTP-nél, Molnál a kibocsátóval egyeztetve kisbefektetői részvényjegyzést is lehetne rendezni az államhoz került papírokból.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!