Mekkora lehetőség a tőzsde a kis cégeknek?

Milyen dilemmákkal szembesül a tőzsdére lépéssel kapcsolatban egy kkv – többek közt erre a kérdésre kereste a választ Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. corporate finance üzletágának vezetője a Napi.hu konferenciáján.
Dzindzisz Sztefan, 2017. június 8. csütörtök, 13:40

Az elmúlt másfél év tapasztalata szerint bár kevés a megvalósult tranzakció, de aktív az érdeklődés a BÉT kkv-programja iránt - mondta Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. corporate finance üzletágának vezetője a Napi.hu Lesz-e újabb aranykor a magyar tőzsdén? elnevezésű konferenciáján. Véleménye szerint ez normális, hiszen egy a tőzsdére lépés hosszú folyamat, főleg egy kkv esetében.

Az egyik legfontosabb kérdés, az IPO-n gondolkodó kkv-knak, hogy mekkora méret szükséges a tőzsdére lépéshez. Ez azon is múlik, milyen kategóriában (prémium vagy standard) akar valaki megjelenni, de nagyjából azt lehet látni a múltbeli tranzakciókból, hogy nagy a szórás a vállalatok között. Elsősorban az eredményesség a lényeg, nem az árbevétel - vélte Svoób.

Az sem mindegy, hogyan árazzák a részvényeit. Sikeres kibocsátás e nélkül nem lehetséges, mégis ezt fogadják el a legnehezebben a cégek - fogalmazott az üzletágvezető. A rövid és hosszú hatások mindig el kell, hogy különüljenek egymástól - vélte Svoób, aki szerint hosszútávon csak az számíthat növekedésre, aki mögött valódi teljesítmény van.

A részvények likviditása leginkább azon múlik, mekkora a piaci kapitalizációja. Emiatt fontos, milyen érettségi fázisban jön a kkv a piacra - emelte ki a szakértő.

Az sem mindegy persze, hogy ki lehet egy kkv befektetője. Amennyiben a BÉT-en lévő papírok jelenlegi állapotát nézzük, úgy azt látjuk, hogy a papírok 65,97 százaléka külföldiek kezében van, 9,78 százalék a nem pénzügyi vállalatok 9,78, a pénzügyi vállalatok 5,24, az államháztartás 13,3, míg a háztartások 5,7 százalékkal rendelkeztek.

A lakossági befektetők magas részaránya kedvező a kkv-k számára, hiszen rájuk számíthatnak a leginkább - mondta Svoób. Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy a kisbefektetők mennyire akarnak beleszólni a működésbe. Az Equilor szakértője szerint, amíg "rendben mennek" a cég dolgai, addig várhatóan nem lesz semmilyen probléma, ám gondok esetén várhatóan több beleszólást akarnak majd elérni. A befektetők természetesen azokat a papírokat preferálják, amelyek osztalékot is fizetnek, hiszen egyfajta kötvényhelyettesítésben gondolkodnak az ilyen befektetések során.

A startupokkal kapcsolatban elhangzott, hogy bár sokan gondolkodnak azonnali tőzsdei megjelenésben, a tapasztalat azt mutatja, hogy 3-10 éves cégek tudnak megjelenni. Más a helyzet az USA-ban, de ott sem az a jellemző, hogy egy frissen alapított cég IPO-t tud végrehajtani. A felkészülés már önmagában is tarthat akár másfél évig, hiszen az engedélyeztetési eljárásokon, átvilágításokon át kell esni. A főbb költségelemeket a jogi tanácsadás, a marketing, a könyvvizsgálás, a forgalmazás, a szervezeti tanácsadás, illetve az adminisztráció jelenti.

Sokan elfelejtik, de a tőzsdei megjelenés jelentős adminisztratív terhekkel jár. Ez azonban hosszú távon hatékonyságnövekedéssel jár, így nem problémaként kell rá tekinteni - emelte ki Svoób. A transzparenciakövetelmények a befektetői elvárások miatt vannak, minél átláthatóbb egy cég, annál könnyebben fog tőkét magához vonzani.

Kinek jó a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) cégforma?
A szabályozás már évek óta él, ám a gyakorlati elterjedés miatt már 2016-ban is változtak a szabályok, illetve várhatóan a jövőben is jön néhány módosítás, már a parlament előtt van a javaslati csomag - mondta Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói igazgatóságának vezetője, aki szerint ez azért is fontos téma, mert az ingatlanpiac folyamatosan felfelé ível, ami igen kedvelt befektetési célpontnak számít. Ennek megfelelően nagy az érdeklődés a SZIT iránt Szalay szerint, főleg most, a megváltozott szabályoknak köszönhetően.

A SZIT-nek itthon több követelménye is van: ilyen a tőzsdei bevezetés (nem feltétlenül a BÉT-en), illetve a részvényeknek kell lennie egy olyan 25 százalékos része, ami közkézben, azaz kistulajdonosok tulajdonában van. Fontos kitétel, hogy ezen a részen belül senkinek nem lehet 5 százaléknál nagyobb hányada. Az elmúlt években ez okozta a legtöbb problémát Szalay szerint, emiatt nem tudott sok cég élni a SZIT nyújtotta a lehetőséggel.

Az induló tőkekövetelmény jelenleg 5 milliárd forint - régebben 10 milliárd volt -, de meg van határozva az is, hogy a vállalkozás tevékenysége ingatlan fókuszban legyen. "Komolyan meg vannak kötve a tevékenységi szabályok" - hangsúlyozta Szalay, majd hozzátette, hogy az osztalék fizetési kötelezettség 90 százalék, ezt nem korlátozhatja semmi, csak a hitelszerződések.
És mit kapnak cserébe? Például adómentességet (tao és hipa), vagyonszerzési illeték kedvezményt, de fontos tudnivaló az is, hogy a projekttársaság által a SZIT részére fizetett osztalék a SZIT-nél adómentes, míg a projekttársaságnál elismert ráfordításnak számít. A SZIT által a tulajdonosnak fizetett osztalék, jogi személy tulajdonos esetén adómentes, belföldi személy esetében 15 százalékos szja-t kell fizetni utána.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK