Menekülőre fogták a külföldiek a nyugdíjügy miatt

A nyugdíjrendszer "reformjának" bejelentésére meneküléssel reagáltak az intézmények és vásárlással a kisbefektetők, a negyedév egészét tekintve viszont már nettó eladók voltak a háziasszonyok.
Józsa Bernát, 2011. február 11. péntek, 10:05
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke

Ami részvényt a kisbefektetők eladtak, azt a külföldi intézményi szereplők meg is vették a negyedik negyedév során, ám havi bontásban már árnyaltabb a kép az MNB statisztikái alapján. A képlet ugyanis úgy fest, hogy amit a külföldiek októberben megvásároltak (összesen 54,5 milliárd forint értékben), annak csaknem 90 százalékát a magán-nyugdíjpénztári vagyon einstandolására vonatkozó kormányzati bejelentésre még novemberben ki is szórták. Igaz, decemberben már csak 900 milliónyit értékesítettek.

Ehhez képest a kisbefektetők pont fordítva működtek, a "háziasszonyok" ugyanis októberben még nettó eladóként léptek fel (39,7 milliárdnyi részvénytől szabadulva meg), novemberben viszont már hatmilliárd híján ugyanekkora vásárlást eszközöltek. Az esésben vásárlás reflexe valószínűleg még a nagy tavalyelőtti összeomlásból maradt az újonnan beszálló és a piacon maradó kisbefektetőknek, a türelmesek ugyanis óriási hasznot zsebelhettek be a hossz visszatérte után.

Érdekes módon maguk a nyugdíjpénztárak (amelyeket a biztosítókkal együtt számol az MNB) az utolsó negyedévben az októberi eladásaikat leszámítva nettó vásárlók voltak, az időszak végére 20,7 milliárd forintnyi részvénnyel gyarapodott a tulajdonukban lévő állomány.

Az év utolsó három hónapjában sokat, 24,6 milliárd forintot buktak részvényeiken a hazai háztartások, míg a külföldiek 312,5 milliárdot. Ennél tetemesebb veszteséget csak a Kósa-Szíjjártó-nyilatkozatot követő összeomlásban, a második negyedévben szenvedtek el a szereplők. Igaz, akkor számottevően nagyobbat, a háztartások 73,5, míg a külföldiek 684 milliárdosat.

A hazai tőzsdei részvények tulajdonosi struktúrájának idei alakulását tekintve mindenesetre egyértelmű trend rajzolódik ki.

A külföldi szereplők részesedése az év végére 73,36 százalékra apadt az első negyedév végi 76,6 százalékról (bár az is igaz, hogy az első három hónap ilyen szempontból csúcsnak számított, év/év összehasonlításban csak 1,5 százalékpontos a csökkenés). A háztartások ellenben folyamatosan bővítették portfólióikat, a március végi 5,07 százalékhoz képest december utolsó napján már a hazai papírok 6,59 százaléka volt a tulajdonukban.

A statisztika összeállításánál alkalmazott új módszertan alapján az összesítésbe nem számítják be a tőzsdei társaságok sajátrészvény-állományát. Külön kimutatásban azonban ezek is megtalálhatók, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok - ha kismértékben is ugyan - folyamatosan adogattak el az év során. Az állampapírok esetében az októberi eladások után mind a magánbefektetők, mind a külföldi intézményi szereplők nettó vevők voltak, a nagy júniusi kitárazás után a magán-nyugdíjpénztári vagyonok elkonfiskálásának híre már nem rengette meg annyira a kötvénypiacot.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK