Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mindez sajnos nem sok jóval kecsegtet a tőzsdei befektetéssel próbálkozó magyar magánszemélyek számára, a hasonló esetek eddig szinte mindig jelentős veszteséggel végződtek számukra. A profi befektetők ugyanis jóval nagyobb összegeket mozgatnak, jóval nagyobb rálátásuk van a piaci folyamatokra, így lépéseik sokkal inkább befolyásolják az árfolyamok elmozdulásának irányát, amit a „háziasszonyok" csak elszenvedni tudnak, befolyásolni nem. Persze akad pozitív példa is: a magyar befektetők a válság legmélyén szembemenve a piaccal masszív részvényvásárlásba kezdtek, az 1500 forint környékén megvásárolt OTP-ken pedig közel száz milliárd forintos hasznot zsebelhettek be.



Az elmúlt negyedév során a háztartások 87 milliárd forint értékben vásároltak részvényeket, miközben meglévő papírjaikon az árfolyam esése miatt 74 milliárd forintos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ezzel nagyjából elbukták a korábbi két negyedév során keletkezett nyereségüket. A magánszemélyeknél június végén összesen 337 milliárd forintnyi tőzsdei részvény volt, ezzel részesedésük a teljes állományból a korábbi 4,96 százalékról 6,01 százalékra emelkedett.


A hazai intézményi csak pár milliárd forintért vásároltak, jóval kevesebbért, mint amennyit meglévő pozícióikon elbuktak.



A teljes, 5588 milliárd forintnyi állományból külföldieknél 4063 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 528 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 453 milliárd, a háztartásoknál 337 milliárd, az államháztartásnál 207 milliárd forint értékű részvény volt. A negyedévben a külföldiek 104 milliárd forintnyi papírt adtak el a BÉT-en.


Állampapírok, befektetési jegyek
 

Sajnos, államkötvényt is leginkább a háztartások vettek, a magyar intézményi befektetőknél és külföldieknél lévő állomány 110 és 175 milliárddal csökkent, miközben a magánszemélyek 36 milliárd értékben vásároltak.


Ugyan soha ennyi (285 milliárd forint) magánmegtakarítás nem volt még állampapírban, ám összességében csökkent a háztartásoknál lévő állammal szembeni követelést megtestesítő papírok értéke, ugyanis kincstárjegyből - akárcsak az elmúlt hat évben szinte bármikor - most is nettó eladók voltak. A kockázatkerülés fokozódására utal, hogy a külföldiek a kincstárjegy állományukat is jelentősen 150 milliárdról 50 milliárdra csökkentették, a magyar pénzügyi intézmények pedig - minden bizonnyal a futamidő, így a kockázat csökkentésének szándékával - inkább ezen rövid lejáratú papírokba tették át a vagyont a hosszabb futamidejű állampapírokból.

A háztartások befektetésijegy-állománya nem változott számottevően, több mint 2050 milliárd forintos értékével továbbra is ez a legjelentősebb lakossági megtakarítási forma.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!