Mesés vagyonra tehettek szert a tőzsdei csalók

Oroszországban - ha sikerül betartatni az új jogszabályt - akár hétéves szabadságvesztéssel is számolhat az, aki manipulálja a tőzsdei árfolyamokat. Idehaza a bennfentes információval való visszaélés legfeljebb hároméves szabadságvesztéssel, illetve százmilliós bírsággal szankcionálható.
NAPI Online, 2009. február 11. szerda, 13:30

Hétfőn fogadta el az orosz törvényhozás azt a rendeletet, amely kriminalizálja a részvények árfolyam-befolyásolását - tudósít a The Moscow Times. A tevékenység egyébként kedvelt és igen jövedelmező időtöltése a jó összeköttetésekkel rendelkező orosz gazdagoknak és komoly akadálya a moszkvai tőzsde meghatározó pénzügyi központtá válásának.

Mesés profitok

A kisbefektetőket gyakran szinte kifosztó ármanipulálás mesés profitokat hozott Oroszországban - állítja a CiG befektetési társaság vezető elemzője. Szerinte ez a magatartás távol tartotta a piacoktól a kisbefektetőket, hiszen azok világosan látták, hogy a sikerhez jó kapcsolatokra van szükség.

Az orosz tőkepiaci felügyelet vezetője kijelentette, a rendelet értelmében felelősségre vonnák a részvényárfolyamok mozgásának befolyásolására alkalmas félrevezető információkat megjelentető média szereplőit is. A pénzügyi piacok befolyásolásáért így a büntető törvénykönyv alapján akár hét évig tartó szabadságvesztés is kiróható az eddigi pénzbüntetés helyett.

A kabinet még decemberben hozott törvényt arról, hogy mi számít bennfentes információnak. E jogszabály még nem szólt a retorziókról és a médiát sem büntette, ha bennfentes vagy félrevezető információt közölt. Fontos lépésnek nevezte az új jogszabályt a Pilgrim Asset Management befektetési stratégája, ám a végrehajtás és a betartatás esélyeiről már szkeptikusan nyilatkozott.

Itthon is büntetendő

Magyarországon a büntető törvénykönyv (Btk.) és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) is rendelkezik, amelyek szerint szabadságvesztés és pénzbírság is lehet a szankció.

A Btk. szerint aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanekkora a büntetési tétele annak is, aki a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel, mást bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy előnyszerzés végett bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át.
A Tpt. a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást kétmilliótól százmillió forintig terjedő felügyeleti bírsággal rendeli büntetni.

A piacbefolyás mibenlétére a Btk. egyébként nem ad iránymutatást, de tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) igen, amely egyébként ki is mondja, hogy tilos mind a bennfentes kereskedelem, mind a piacbefolyásolás.

Ami a média felelősségét illeti, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) eddig csak két esetben büntetett piacbefolyásolás miatt. A két eset lényegében egy: tavaly ősszel mind a Portfolio.hu-n, mind a Cashline.hu-n ugyanaz az OTP-témájú cikk jelent meg. Az október 14-én mindkét portál által közölt Cashline-elemzés azon téves állítása verte ki a biztosítékot a felügyeletnél, amely szerint még aznap is érvényben volt a bankpapírok számára az előző napon plusz-mínusz 30 százalékra kiszélesített árfolyamsáv. A PSZÁF a bakit a piacbefolyásolás esetén kiszabható legkisebb bírsággal, 2-2 millió forintos büntetéssel honorálta.

Ha már OTP és piacbefolyásolás: egyelőre nem zárult le az a vizsgálat, amelyet még tavaly novemberben indított a felügyelet a Morgan Stanley régiós szektorelemzése kapcsán. A befektetési bank az elemzésben több forgatókönyvet is felvázolt, amelynek egyike alapján esélyt adott arra, hogy akár 600 forintig zuhan az OTP-részvények jegyzése. Igaz, egy másik, a legoptimistább szcenárióban 6750 forintos ár szerepelt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK