A hétfői Napi Gazdaság cikke

Egyre-másra jelennek meg az amerikai részvénypiac idei teljesítményére vonatkozó optimista várakozások, legutóbb a JP Morgan stratégái közölték, hogy csaknem 12 százalékos emelkedést várnak a világ legnépszerűbb indexétől, az S&P-500-tól. Ugyan az elemzőházak többsége rövid távon a fejlett piacokat ajánlja vételre, többségük továbbra is a kockázatvállalási hajlandóság növekedésével és a fejlődő gazdaságok gyorsabb növekedésével számol. Nem véletlen, hogy az említett elemzés az MSCI Emerging Markets indextől év végéig 30 százalékos felértékelődésre számít. Kérdés, vajon a magyar részvénypiacon, amely az európai feltörekvő országok csoportjába tartozik, ugyanilyen optimista-e a jövőkép.

Alig kezdődött el az év, máris vannak arra utaló jelek, hogy a magyar piac alulteljesítő lehet - vélekedett Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője. Azt tartják, hogy csak az év második hetében térnek vissza az alapkezelők a piacra, elvileg erre lehetne fogni, hogy a BÉT forgalma továbbra is a december végi ünnepi szintet idézi. A baj csak az, hogy Varsóban és Prágában már érezhetően élénkült a kereskedés, vagyis úgy tűnik, csak minket mellőznek a nagyobb szereplők.

Ez nem is lenne csoda, hiszen a magyar piacon hatalmas makrokockázatot futnak a befektetők - hangsúlyozta Nyári. Egyrészt a február végére ígért strukturálisreform-bejelentés tartalma jelent kockázatot. Jelenleg csak az biztos, hogy a piac nagyon határozottan fog reagálni, de lehetetlen eldönteni, hogy zuhanással vagy emelkedéssel.

Kevés a bizalom

Másrészt egy magyar tőzsdei társaság jövőbeli teljesítményét sokkal jobban befolyásolják a különadók formájában a politikai döntések, mint a menedzsment rátermettsége vagy éppen a piaci folyamatok. Jó példa erre a Magyar Telekom áralakulása, arra a hírre, hogy az Európai Bizottság előtt a telekomadó inoghat meg a leginkább, az 510-es szintről 560 forintig emelkedett az árfolyam - mondta az üzletkötő.

Egyrészt a magyar piac teljesítménye nagyban múlik azon, hogyan alakul az országkockázat, és a nyugdíjpénztári portfólióból hogy adják majd el a részvényeket - mondta Móró Tamás, a Concorde stratégája. Másrészt viszont az látszik, hogy magyar részvénypiac iránti bizalom alacsony szinten van, nem nagyon van ilyen részvény külföldi portfóliókban, kivéve azokat az indexkövetőket, akiknek muszáj tartaniuk.

Jelenleg nem gondoljuk, hogy a piacon vételi jelzés van, de 20 ezer pontos BUX körül már az lehet - tette hozzá. Kérdés persze, hogy a világban hogyan alakulnak az események: ha egy ország fizetésképtelenné válna, akkor olyan likviditásszűke alakulhatna ki, ami minden előzetes várakozást felülír.

Régiós megközelítésben Móró nem várja, hogy a magyar piac rosszabbul teljesít majd, mint a lengyel, ahol szintén csökkenteniük kell a nyugdíjpénztári portfóliókat az alapkezelőknek. A cseh piacon viszont el tud képzelni jobb teljesítményt, köszönhetően olyan perspektivikus részvényeknek, mint a CEZ vagy a Telefonica 02.

A hazai piacon a Richtert tartja vonzónak a Concorde stratégája, illetve kisebb mértékben az Egist is, megjegyezve, hogy a gyógyszerszektorra vonatkozó szabályozás szigorodása ezt a véleményt felülírhatja. Amennyiben azzal számolunk, hogy három évig tart a válságadó, akkor a Magyar Telekomot 500 forint körül lenne érdemes vásárolni. A Mol is jól teljesíthet, az OTP viszont reálisan értékelt a hitelezési kockázatok miatt.

Hangulati probléma van

A magyar piaccal alapvetően hangulati probléma van, az eredménynövekedési várakozások nem állnak rosszul - mondta Pintér András, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az elemzői konszenzus szerint az EMEA-régióban a nem olajipari orosz és a dél-afrikai nyersanyagcégeket követően a magyar piac a harmadik a várható profitnövekedést tekintve, 20-25 százalékos konszenzussal. Ez még jobb is, mint egy lengyel, s különösen mint a cseh piaci várakozás, ahol esni fognak a nyereségek az elemzők szerint.

Ha a tőzsdei cégek értékét a várható profitnövekedés határozza meg, akkor nem is állunk olyan rosszul - jegyzi meg Pintér, majd hozzáteszi, sajnos a makrogazdasági helyzethez kapcsolódó kockázatok elrontják a képet. Ezért jönnek olyan elemzések már heti szinten, amelyek Magyarországot alulsúlyozásra javasolják, annak ellenére, hogy P/E (árfolyam/részvényenkénti nyereség) alapon a legolcsóbb piacok egyike.

Ez szerinte egy olyan kockázati tényező, ami miatt egészen más lesz a befektetői megítélésünk, mint olyan, hasonló profitnövekedést kínáló piacoknak, mint Lengyelország vagy Brazília. A magyar piac jellegét tekintve is nagyon "makrokövető", nemcsak az OTP nagy súlya miatt, hanem mert négy részvényből áll a piac, kevésbé diverzifikált, így a makrokockázatok nagyon gyorsan lejönnek az egyes részvények szintjére. Az alapkezelő emlékeztetett, hogy a négy vezető tőzsdei cég közül három kapott különadót az elmúlt időszakban.

Pintér ennek ellenére inkább emelkedő évre számít, sőt ha stabilizáljuk a makrohelyzetünket, akkor az eddigi lemaradást is behozhatjuk, hiszen 2010-ben az EMEA-régióban a legrosszabbul teljesítő piac volt a magyar. Elég mozgalmas félév lesz, nemcsak a reformbejelentések, hanem a nyugdíjpénztári portfóliók átvétele körüli piaci bizonytalanság miatt is, de ha az első félévet megússzuk, akkor az év egésze jó lehet - vélekedett a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!